Ha egy pohár nem elég

MotoszkaDaniel•  2020. január 3. 23:24

Az ital a barátom, 

ha elvesztem a szerelmet pórázon.


Egyik korty követi a másikat. 

Nem számít, ha nem bírja a garat.


Túlcsordul a sarki vadász, 

hatszor sodor a csapdába 

és méreg csókját a nyakamra köti gúzsba.

 

Megcsókolhat az ital akár egy óriási 

és mesésen szép Niagara vízesés. 

A hőn áhított lány nem lesz a tiéd. 

Csak gurulsz és gurulsz lefelé, 

mint egy hatalmas hordó az élet nagy kerekén.

 

Kóstold a likőrt és bugyogjon a sör. 

Jönnek a csillagok s a hold is felragyoghat. 

Miután kigyalogolt barlangodból a derűt adó maláta, csók állhat az utadba. 

Dönthetsz bölcsen s egy lágyabb boros kólát magadnak kitölthetsz.

 

Ha magadra visz a csók, 

ne álld útját. 

Rúgd meg a szeszt és ne vele hemperegj. 

Hagyd aludni a vadászt! 

Az italt takard be paplanjával, 

az ágyába tedd!

 

Ízleled az édes pezsgőt, 

de szárazon csak az elmédig hatol. 

Lejtőn érkeznek szekereken a csillagok. 

Vesd meg ágyadat a friss pázsiton, 

míg az alkohol lovagol a kobakodon.

 

A nap vánszorgó sugarai még messze. 

Ha édes szerelmükkel ölelnek át a lángok, 

szerelmed megbocsájtott neked s mellette ébredsz. 

Talán mosolygó sugaraival s meleg ölelésével.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!