Ha a láva éget,óvatosan engedd közel a tüzet(álom)

Egyik nő elvezet a másikhoz? A vágy barátságával fizetek (egyszer Őt már elvesztettem, megbocsájt nekem?) Ő nem szereti mutogatni magát s ez nem is baj. Másért van itt a hölgy, a szemeimet hallgatja. Miért nem köszön nekem? Meg lehet Őt puszilni (most éppen)? /Egykor megbízott bennem/ Bátorságot meríteni s célba venni az ajkát, mert: olyan közel van, mindjárt az illatát érzem az arcomban. Na, ez már az ajka itt és az ajkam betalált oda.

Ettől még nem szeret, (Én is csak a szemeibe vagyok szerelmes) a napokban nekem segíthet és hallgat engem. Alig pár másodpercre vagyunk a cuppanástól (s csak kíváncsi volt a bennem lángra lobbanó tombolás. Mi lenne, ha a bennem lévő bizalmat nyert bátorság megfogná a kezét és akkor az úgy egy magabiztos kerékvágás'ban menne? A tüzelő szeme engem néz, de mégis érzem: nem szeret a lelke. Kevésbé létezik bizonytalanabb a megbotlott sodrás veszélyénél. Kimegy az utcára a szomszéd megyébe nyugatra s napnyugtakor érte is megyek ott a bor meg a szőlő földjén.

Nem erre számít a törődésre éhes vágy bennem, hogy az érzés ne maradjon éhen (de ez is jó, csak: nem érzem eléggé, hogy szeretne). Közel hajol, hogy elvesszek a szemében és beszélően csillog elmémbe az illata. Ja, hogy Én terít'sek egy ismétlő puszival? (Bátran az ajkakra!) A nő szemébe nézni, aztán rajta s ez még nagyobbat cuppan. (Jó, határozott egy darab) Most is benne volt az ajka a játék'ban, mert éreztem azt a rám mász'ó ölelés'ében. (Ezt ne most beszéljük meg, hogy Ő miért nem adja nekem ajkában a bizalmát. El is tolhatna magától, de nem tette). Ugyanolyan finom érintés (simogató mivolta), mint az ezt megelőző s a simogatás'a is egész türelmes.

Kérdez s felelek, a Nő barátnak kell és Neki nem kell mennie sehova. Csak ott álljon, várjon rám. Kissé vagyok csak zavarodva, mind a két Nő fontos számomra. Egyik van meg, a másikhoz Ő kell. Kezébe veszi a fényképet, nevet lát rajta figyelemfelhívó szöveggel illetve van ott még egy születési idő születési hellyel. (Az Én bizalmamat e lány birtokolja. Én is birtoklom az Övét? Na, majd e helyenként egymásra simuló, határozott tekintetben úszó szájpuszik: talán megmond'ják)