Gorba, a vörös Torpedó 3.

MotoszkaDaniel•  2021. június 23. 00:33  •  olvasva: 189

Szusszanásra küldik Sylvia-t, akad viszont egy színesbőrű sofőr kantáros szemüvegben. Vállalja, hogy elviszi őt a pályához. A pályához, ahol egy kijelölt autóban kell kanyarokat felavatnia. Eleve mesésen elgondolkodtató a környék, az alkalom csak színesebbé teszi.

Öleli a dombságot a völgyön átívelő út, néhol még meg is könnyezi időnként a csapadék. Az eső, mely helyenként lehull.


Miután a néger úr elfoglalja helyét a lelátón, Sylvia az ügetésbe kezdés előtt sisakot helyez fel. Bejár egy kört, ami során meg kell küzdenie egy híddal. Szállna ki az autóból, amikor bemotyogja a hangosbemondó: csak egy ráadás kört még kérnének tőle.


Semmilyen tétje nincsen a kanyarok mégegyszer, ismételt bevételének. Mindössze annyi a helyzet, hogy ezúttal nem egyedül kell szelje a kilométereket.


(kanyart neveznek el Sabine Schmitz-ről, álom)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MotoszkaDaniel2021. június 23. 12:59

Mersinho-nak: Amikor ebbe belekezdtem, nem gondoltam volna, hogy negyven fölé eljutok. A tizenkettedik fejezetig nem is 'történt' semmi. Most meg már a negyedik torpedóval ott tartok, hogy amennyi ismeretem van: mélyítem el a szereplők személyiségét.
Egyszer előztem Senna-san, de: kanyarbajnoknak én se mondanám magam. :) Az az álom rész, amikor a hegyeknél az úr kanyarodik jobbra. A kanyar elnevezésének ötlete hírből származik. Az teljesen valós.

Mersinho2021. június 23. 11:18

SOsem szerettem a kanyarokat :))))