Füstölgő tornyok

Nem szólnak a dobok és nem recseg húrjaiban a gitár. Az együttes fegyvert ragadva az utcán csapatokat erősít. Szép kalap helyett rohamsisak a nők fején, a lányok és fiúk őrségeket váltanak férfiak hálójában. Fedezékbe s harcállásba, mert ez a légvédelmi sziréna sipítása s valami közelít!

Most estünk haza romos szobákba a pincében és szuterénokban meg padlásokban. Nem hagynak minket pihenni a medvék, csak a mancsuk lassú! Amikor reggeliznénk, felsírnak az ébredő babák s gyerekek az ágyakban. Ha vacsoráznánk, paprikára szórva a sót, talán nem szórnak a tetőn a fejünkre bombát s csak a fáradt szél súg.

Lövések ropogása a szomszédban, illetve messziről. Aztán nyomasztó csend ül a párkányokra, na mit mond végre a vállakon a trottyogó rádió? A medvéket sikerült visszaverni az állásaik mellől? A szív tartja magát s újabb riadóig melegedjenek langyosra a levesek a tányérokon.

Srácok, váltsátok le a csajokat a frontról s forró virslit elébük száradt kenyérrel! Ütközetből érkeztek és befőtt is jár nekik a visszavert szovjetekért! Vonul a had az estében láncokkal a talpán, szemek a kereszten. Repülő gránátok, hajított molotovok és végül tüzelő kalasnyikovok a szabad erkélyekért.

A harckocsik fele megadja magát, ezek le is tudják tenni a fegyvert? Már éjszaka van, a foglyok gyalogolnak le az időközben magukhoz tért fegyveres hölgyekkel. A tankok másik részét elkobozzák, az urak napkeltéig kártyáznak meg isznak a hideg végett némi erős pálinkát az éjben.