Folyami élet

MotoszkaDaniel•  2020. október 11. 21:16  •  olvasva: 187

Hátrafelé megyek mindig, mert előre nem látok. A lábaim is csak a hátam mögé. A hálómat szőném előre meg hátra, de megbotlom önmagamban s a szemem is össze nőtt.

Ha a takaróm áztat át, én már otthon vagyok.

 

Bajuszom liheg a nyakamon. Baj, ha csendet akarok? Lemászok az öböl aljára s az algákkal a moraj alatt zenét hallgatok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!