Fogócska.

Kezelő

A blogról

Amikor a (z)ember nem tudja kitenni a pontot az életében (van, hogy csitulnak a felhők Novaja Zemlja besziklásodott arcán). A homokszemekre a dagály után új part köszönt és a sirályok ránéznek helyenként a bekoszolódott szemöldök orcájának kifejezésére. Az új partot mossa a szovjet cárok száraz mosolyának múltja az atomhulladék sugárzó, száraz örömében. Csendülne a himnusz, éneklik a katonák? Az aszály még vár, alkonyat előtt visszanéz. A nők tiszta arccal fakadhatnak dalra, amikor alkonyatkor a dzsuvás zártszelvények... megint megpillanthatják a kormos napot. Még mindig hideg van s a hölgyeknek korán. A szél azonban meghallgatja ajkuk feltörését, a fellegekbe. A néhol fegyenceknek ebédidő van és nekik e percekre (munka előtt), ez a koncert ad vígasságot (amíg e munkaszigeten vannak). Ahová a holló jár ellenőrizni, a létszámot.

Szerkesztő: MotoszkaDaniel

Figyelők: 7

Tartalomjegyzék

Jogi tudnivalók

Kategóriák

Fogócska.

MotoszkaDaniel• 2018. július 6. 09:35

Itt vagy, te lepke. Virágok felé igyekezeted.

Miért hagysz el engem?

Várj meg.

Játszani szeretnék veled.

Két lábra ereszkedem s nyomodba szegődöm.

Várj meg, kérlek.

A kikelet után e nyári napsütésben.

Vers

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom