Felhőhöz beszélek Hertelenden

Város ez alattam? Meg kell nézni. Valami királyság lehet, mi elkápráztatja szemem. 

Fénylő bot a kezemben. 

Aszfaltot hasítja a lábam és sétál felém az út kérdése: Miféle porcelánt rejthet e zöldes-tarka vidék a szürke fák között?

Árnyék jön velem, Ő is kérdezni szeretne?

Azt állítja, ezer esztendeje nem járt itt senki, 

van - e kedvem lejjebb menni és megnézni?

Szállító vasmadaramból ugrom ki ide, 

feltűnik a felhők mögül ez a Hertelend. Mintha azt jelezné a tábla.

Fénylő botom nem felejtem a fémsason, 

világítja nekem az utat az alkonyban.

Lány éneke borítja be a vidéket. 

Vörösesbarna nőt állítok meg, el is akad szavam. Régen láttam már ilyen szépséget. 

Mutatja, a község végében lelem meg a templomot, honnan szól a mise eme gyönyörű torokból. 

Istenien kellemes a sötétbarna hajú lány énekszava.

Honnan tudom, hogy sötétbarna a haja? hangzik a kérdése segédemnek.

Sehonnan, érkezik feleletem. Csak tippeltem.

Helyeslően bólint, a szőke lányok ritkák erre felé.

Megnyílik előtte az ég. Milyen csodálatos! Még ha váratlanul is ér engem.

Szeretném megköszönni segedelmét és meghívni egy kávéra vagy teára, 

de elillan aranyos lénye mellőlem. 

A szélben beszéltem egy szépséghez? Csak nem!

Levél hullik a lábam elé. Az áll benne: Még találkozhatunk és hogy a templomot nézzem meg. Ez mit jelenthet? 

Látom a templomot magam előtt és meg is indulok feléje. 

Olvasom tovább az üzenetet, sárga toll írja tovább. Csak gondolom, mert pennát sehol nem látok mozogni. 

Hallgassam meg a misét türelemmel, ha tudom s találkozhatok vele. 

Amint elolvastam, az üzenet eltűnik, majd hang, az ő hangja szólal meg az éterben. Mintha a közelből szólna: Most menj!

Nem vagyok még a szavak embere, lenyűgöz e táj fensége.

Orgonához érkezik a sötétbarna éneklő szépség odafentről, kecsesen jön le a lépcsőkön. 

Fekete vékony téli kabát alatta egy fehér pulóverrel és szürke nadrág, amit visel. 

Indul az orgonaszó és belekezd Hertelend himnuszába.

Olyan egyedi darab ez, valami lányról énekel. A védőszentjükkel beszélhettem? Vörösesbarna hajú nőről szól a szöveg és hogy fent lakik az égben. 

Csak ritkán merészkedik ki emberek közé.

Az erdőben is fellelhető. Tényleg! 

Messziről, de láttam az erdőséget sétálva e templom felé. 

Csak inkább a község templomjára figyeltem, el ne tévesszem.

Majd holnap felkutatom az erdőt, most már beesteledett. 

Az alkony elköszön, hogy isteni fénnyel ébresszen a pirkadat.