Fából van a szablya 2. - Jack Sparrow árnyéka

Matrózok, sorakozó és fel a hajóra! Kapitány ölti fel magát a fedélzetre és el tudjuk foglalni, mielőtt az újabb nap kelne? Milyen asszony lopózik mögém a dupla copfjában? Ez nem az árnyékom, de a gyöngyé sem.

Szirének ébredezése a kormánykerék mellé telepített medencében, vigyázat! Ők a védőkre támadnak, de azért mi is tipegjünk óvatos lábakkal. A lányok benéznek a fénylő házba s amit érnek, azt onnan hozzák. Mi ez az érkező köd a tengerről, amit látok a korlátnál? Előveszem, mennyit mutat a zsebóra?

Nézem a csajokat, mikor bukkannak fel. Én árnyékban itt elvagyok a kardommal, de a nőknél nincsen semmilyen pisztoly vagy puska. A hajó egyik szárnya sarkából végre felbukkannak a csípők, puskaport tudtak elemelni. Kincsesládába csak belemarkolok úgy tizedet, mert a távolban érkezik vissza az őrség karabélyokkal.

Ki kellene még keresni a hajómat a kikötőből, ebben a ködben látok is valamit? A karibi árnyékban bóklászom s futás vissza a padlózatunkra, mert a királyi őrség nálunk gyorsabban tipegett. Hiába ügyeskedtünk az esti felhők foszlányain. Ügyetlen rablónak kicsi arany a jutalma s már erre jár a nap keze? Nemrégen kezdődött az este. Az ott a látóhatáron, bizony a hajnal kezdete.

Ránézek a hölgyeimre kajütjeikben, mert bűntudatom van. Fehérbe öltözve biztatnak, majdhogynem ágyaikban feküdve, hogy majd legközelebb! Mintha aludnának, én is tegyem le magam? Van még azért töltény, becélozni a kilincsemet.

A kadétok váltva tekerik a kormányt, nem tekereg vadul a szél. Régen láttam ilyen nyugodtnak a tengert. Lemerészkedek a hajó gerincéhez mosakodni meg kalapomnak sem árt apró csutakolás, ily csekély áramlatban pihenjen a legénység! De szép partra érünk ki reggel!

Szűk, kicsiny de hosszúkás elterülésű sziget partja. Adok hangszert, dalol a fiúknak kalózgitáron a homokban valamelyik nő? A másik oldalon nagyobb a part. Máris hajózunk át oda, egy vitorlát elég leengedni bőven.