Eszter, az élőholtak ördöge

A szerepjáték délutánja III.:

Fiút vártak, mégis Nővé lettem. Ám Én vagyok lészen az, ki a holtak ünnepén alkalmat biztosít a tizennyolc éven felüli ifjúságnak. Éjfél után van ennek az ideje, ám: Ne mondják azt, hogy elrontom e kelta eredetű szokás mibenvalóját. Három óra harminchárom percig mehet a tökfaragás, az ártó szellemek elűzése meg a holtakkal való szerepjáték s az öltözékek is persze engedélyezve vannak. Én azt csak viccnek szántam, hogy lehet másvilági akármiket is megszólítani. De van, aki megteszi. Én pedig állom a szavam.

Miért puszilnak szájon? Én nem vagyok leszbikus (Az arc el is tűnik. Úristen, valaki már meg is szólított egy lelket? Úgy nézett ki, mint Én).

 

Ingrid s Ágnes kopogtat be, az egyik teremben átjáró nyílt. A másikban az ördöggel dumálnak éppen. A harmadikban készülődés zajlik, hogy az ártó szellemek ellen beszórják az épület elejét. Tényleg megidézték az ördögöt s fent van a nap. Egy férfi megvágja magát és elvérzik. Egy másik Nő kimegy nézelődni az erkélyre s onnan kizuhan. Ez mind nagyon szép, de mentőt sérülthöz lehet hívni. Mind a kettő fiatal eltűnt és Én rendeltem ide mentős ismerősöket. (Minden felszereléssel) Azt állítja az egyik fiatal, kívántak a megidézett ördögtől s az ingyen nem teljesít kívánságot. Magával ragadta Őket az ördög. Én értem, hogy mit mond. De mit fogok mondani az irodában a többieknek? Hol vannak? Hiszek ezekben, még csak az se gond. De az eltűnésüket be kell jelenteni. Mind a kettő helyszínre kimegyünk a lányokkal és a lány meg a fiú is eltűnt. Még csak vér és sebnyom sincs, egy árva heg sem mutatja magát. Mi az úristent csináljak?

 

Megjelenik előttem Önmagam és azt állítja, hogy a fiú szerelemféltésből választotta a kárhozat birodalmát és így elvitte oda magával a lelkét. Merthogy akkor nem kell neki az élete. (De akkor most én is ugorjak a Dunába, mert a férjem kidobott? És most is szeretem. Barátok maradtunk s a második gyermekét hordom a szívem alatt). A lánnyal meg azért történt az ami, mert állítólag kisiklott az élete.

Ez mit jelentsen? Behatoltak a lelkembe és kölcsönvették vagy lemásolták azt? Próbálok magyarázatot találni arra, mi a fene van. Azt értem, hogy ez az ördög, jómagam is érdeklődöm az ilyenek után. Azt nem értem, miért magamat látom? Azt mondja Önmagam, a férfi nem tér vissza. Mert jól érzi magát. A Nő jól van, ám egy szellemi roncs. De kívántak valamit. Kérdezem, mit? Azt, hogy különleges jelmezek legyenek és egy lány csókolózni kívánt egy lány társával. A kívánságért azonban cserébe a szenvedés országa mindig kér valamit s ezért áll most így a létszám, kettő fővel kevesebbel. De ha Én valakivel szexelek, Én is kívánhatok valamit. Kérdezem, miért is tenném Én ezt meg? Azt feleli Önmagam: Azért, mert Ő az Én hibámból áll. Mi az Én hibám? (Gondolom magamban). Már jön is a felelet (ami pedig az), elítélem az üres szexet. Boszorkányságnak tartom. Átgondolom és azt felelem neki, hogy rendben van. De Én választom ki, kivel kívánok hálni. És valamit kérni fog cserébe, igaz? Igen, de az nem feltétlenül egy újabb halál lesz. Azért nem, mert Én az idéző helytől kívül esek az épületben.

Visszatérek s jelmezben tényleg két lány elmélyülten eszi egymást és ez bizony nyelv is, látom. Olyan látvány tárul elém az arcukra nézve, mintha a halál csókolózna. Amikor befejezik, szólok Neki. Nem érdekel, hogy melltartóban vannak. Nem való másokat zavarni. Éjjel Három óra harminchárom percig érjenek haza, különben nem tudom Őket megvédeni. De ez csak erre a boszorkányszombatra érvényes.

Behívom a férfi pajtásomat, hogy mi van és előtte megnézem magam. Jó ez, csak azért fonjuk csak keresztbe a karokat. Az éj megnézheti a kosarakat, de azokba most betakaróznak a melleim. Megérkezik a pajtásom s mondom Neki, hogy ne siessen. Csak szépen, ahogyan szokta. Mindig szerettem, ahogyan csókol. Nekilát és pont ezt szeretem benne az ágyban, hogy nem durva. Finoman dolgoz'ik rajtam, ha kell. Meséljen közben Árpád, hogyan telt a napja? Persze, Én is kapok kérdéseket. Nagyjából ugyanazt illetően. Nekem mindig jó, ha Ő Velem van. Azt kívánom, a volt férjemtől legyen egy harmadik gyerekem. Árpáddal megbeszélem, engem minden nap egyszer dugjon meg. Az úgy jólesne. (Nem Én találtam ki a melltartó létezését, hogy: értelme legyen, de így tényleg kényelmesebb. Még fent van a nap és át is vedlek egy másikba, egy holtak napjaiba. Hátha tetszik Emilnek, el kívánom csábítani. Ja, meg tanácsos megnyitni hozzá ezt az alkalomhoz ellátott ábrával rendelkező inget is (hogy lássa azt). Én nem szégyellem magam Emil előtt. A Nő annak a férfinak mutatja meg magát, akit kedvel.

 

Ingrid a szándékán kívül elcsábít egy férfit, de tetszik neki a véletlen folytán kialakult helyzet (jobb karját a mellkasához helyezve polcol a dekoltázsán). Ha már így alakult, befejezi a véletlen't. Erősítés'ért hívja a balt, amíg a pajtás nem figyel. (A kosarak maradnak a takarás'on belül, dekoltázs az lehet. Az mért ne legyen?) Ez pedig immár nem vágtatás, de nyargalászás a helyzet 'adta' hímnemű ajkán (amíg a kamera azt hagyja az ügetés'ben kibontakozni).

 

Megintcsak Eszter vagyok és nem tudom befejezni a flörtöt Árpáddal, mert Ágnes megzavar (arra még van módom, hogy megsimítom magam Árpád rajtam legelő szemei számára). Szóvá teszem egy cuppanás után, hogy nem zavar s nincsenek titkaim a cégvezető helyettes előtt. Jelen lenne a meghallgatáson tanúként? Kérdezhet is a meghallgatottól. Kacsintok neki, hogy megzavart. Ám vállalom a helyzetet. (Eljátszom, mintha egy munkaerőfelvételi zajlásába csöppent volna bele. Kitolhatnék vele akárhogyan is, de főnökként Én nem vagyok olyan) Nézi, hogyan nézek ki s leüléshez a zakóját megbontja melltartóhoz. (Még merészebb, mint Én) A bátor merészségem ára, hogy leguggolva hozzám szájon puszil szalonképes bosszúból. Ezt viszonozni kellene, nem? Na, tegyük meg. Cuppantok Én is egyet (Még ott helyben). Jó Nő, csak: Én nem vagyok se leszbikus se biszex.

 

Aaaaaau. Valami nem kóser. A meghallgatás után furán viselkedik. Ez nem Ágnes? Mi a túró? Mi folyik itt? Akkor hol a helyettesem? Gyanús is volt, hogy miért csókol meg? Jólesett, de akkor is (!). A szemei elárulják, hogy ez csapda (csak éppen nem szokványos csapdába kerültem). Pont benyit Árpád meg az igazi Ágnes, hogy merre vagyok. Egy boszorkányt látunk magunk előtt, bíborak a szemei. Azt mondja, nincs mitől félnünk. Megidézték Őt az egyik teremből. Segít a többieknek védőerővel bevonni az épületet a holtak feltámadt seregei ellen. Nem bánt minket, úgyhogy: lehet, hogy igazat mond. Sötét öltözéket visel és kalap van a fején.

Bejönnek a férfi dolgozók és próbálom megmenteni a helyzetet, hogy nincs baj. Látják, hogy a boszorkány nem bánt minket illetve a Nőket. Akkor viszont mit akar? A férfiak lehet, hogy: értik, hogy mi van. Aki nem, annak elmagyarázzák. Az egyiknél pisztoly van és pont készülne lőni, mondjuk semmit nem érne Vele. Visszahúzza a kakas't, mert: látja, hogy nekünk Nőknek nincs bántódásunk. Elteszi a fegyvert, eztán a boszorkány adja a boszorkányfütyipor kivonatot. A férfiak viszik. Mondja a jellegzetes hangján a boszorkánynő, ez nem véd meg örökké. De az ördög órája alatt teljes mértékben. A legerősebb javasfűszer. Nekünk hozta, mikor 'látta', hogy megidézik Őt (korábban meg a kárhozat földjét). A pasik nem értik, hogy mi van. Kapaszkodjanak belé, egyenként leviszi őket a földszintre. Aztán a por elhelyezése után meg visszahozza Őket. Repülve gyorsabb.

Kérdezem, hogy hány van még belőlük és honnan jöttek? Azt mondja, századokkal korábbról jött. Sokukat elintézte a boszorkányüldözés, de: volt, akinek sikerült elmenekülnie.

A boszorkányasszony a segítés után az erkélyre megy levegőzni, hogy távozik. Azt állítja, hogy hazamegy. A saját világába. Ezt mi értjük, de: biztos távolból kilessük, hogy mit csinál. Felizzik a szeme bíborra, majd pár perc múlva csettint és fokozatosan válik köddé.

Egy talpig feketében, de szintén kalapot viselő alak lebeg. Megrémülünk, ez egy férfi. Azt mondja, a feleségével találkoztunk az imént. Amint a talpa földet ér, a szürke izzás megszűnik a szemében és van szembogár. Kérdezi, az épület tetején van villámhárító? Na, akkor oda felmegy villámot gerjeszteni. Jelezni az ördögnek, hogy záróra.

 

Ágnes irodavezetőt 1/2 négy előtt megdugják s tudja, hogy Három óra Harminchárom előtt haza kell érni. Elekkel úgy beszéli meg, hogy: az elosztás mindegy, de négy alkalom legyen egy héten. Négy lánya van /A férje félrelépett egy még gyerekkorából származó lánnyal s átment hozzá és ott is van már közös gyerek/.