Esik az eső, kint felejtette magát a nő húga

MotoszkaDaniel•  2020. december 20. 00:12  •  olvasva: 174

A derűs ég sír az ablakra, a nő pedig kitekint rajta.

Zuhanyozó lélek az utcán, de miért nem itt a biztos a melegben fürdik a pelyhekben? Az ujj az ajkat barázdálja.

Beengedi testvér a testvérét, vakítja e hő foka s nem kell mentegetőző fecsérlés. A kinti eső is bőséget ad. Száradást idebent lelhet a teste, menjen a zuhany!

Barna haj a nőn, pulóverére simul, egy szál a szemöldökéhez szökik és onnan tovább nem sodorja semmi kóbor filozófia.

Nyakához igazítja magát gallérja. Szemében a Balaton hullámzik? Ez a kék sehol máshol nincsen meg. Vigyázza is ringását e merényletben a dolgozó eresz. Betű tátja előtte száját s tüsszent. Csak nem a szép ajkai vagy boszorkányos szemei előtt tiszteleg?

A pír árnyékából nézi az eső hullását, a tünemény mögött mosdóajtó villan. Elkészült húga a tusolással.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!