Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ébredő Budapest 7. - A reggel köszöntése
MotoszkaDaniel 2020. november 3. 12:19 olvasva: 181
A markom fent van, lábam a korlátot böki. Tekintetem a távolban a lopakodó napot nézi.
Nappal van. Mégis olyan e moraj a villanó reggelben, mintha hajnal lenne.
Az ország házának búbja tiltakozik a gúny ellen és a villanásnak útját állja.
A víztükör fázik s szürke algák rajta. Alattam megrepedt a korlát, pedig nem is szorítja talpam.
Engem kérdez az izzó arc, miért kormolom fel alvásából? A választ a kupola előtt füstölgő bárka rejtheti, hol a délutánba fény gyúl. Kacsa csőre parázslik és megindul.
Várban fáklya s erődítményben katonák (vagy huszárok?) szeme nyílik. Tolja le magáról takaróját, a budai vár?