Csajszi az űrben 5.

MotoszkaDaniel•  2022. augusztus 30. 15:53  •  olvasva: 68

Végignézek az életemen. Olyan, mint ez a szekér a göncében. A fényben alvó pántok átszelik a dombok minden báját az örök sötétben. A sebben ázó torony a vér barázdájában lövettessék ki a völgybe, nekünk már úgysem lehet sok hátra e siklás mezőjében.

 

A robbanás ringatna ki az alvásból és szaggatja szét azt, ami számomra jelentette ebben az életben a mindent. Az óra eltűnik s számol, még mindig érzem ajkam mögül az ízeket. Az édeset, a sósat, a savanyút, a keserűt nézem. Nem a semmit érzem, ez a rázkódás teste a szememben.

 

Nicole nem eszméletlen és fogjuk egymásban a kezeket. Az űrruhámon az arcomhoz zeng ez a név, Izsák keresztje. Jelent e név még valamit a világegyetemben? Clarke vagyok és mintha súllyal érezném, ez a lábaim menése.

 

Valakiknek volt módja kimenteni minket s a vesztés helyéről kiszedni testeinket. Nem áll a számláló, egér mellett áll az út. Isaac kapitány, emeld meg a tested és vesd körbe a hajót valamennyi szegletében. Tudom, hogy az erődből már semmi nincsen.

 

Ha valamiért nem, Nicole - ért megteszem. Mond nekem valamit, hogy doktor Brennan? Az életét adta életekért valahol mélyen, egy bányász veremben. Akkora a rázkódás, Ő ráz most fel vissza az életbe és ez nem a képzelet. Össze kell szedjem magam, kezdem érezni a vér áramlását az ereimben.

 

A hajótest inog a robbanásban, mitől ég az ajkam széle? Ez csakis a rangidős orvosi tiszt ajkának égetése lehet, amíg aludtam a sérült űrkompban valahol s ki hozott minket vissza asszonyommal az életbe? Most már látok valamit, érzem az agyamat lüktetésben. Eddig magamat láttam belülről a sötétségben, a nejemmel együtt minket valakik illetve valahova, de biztonságba vittek.

 

Nem zúg a fülem a semmi peremén, képes vagyok a hidakon és zsilipeken képzelgés s tompaság nélkül járni kelni. Egy hang sincs messze meg int búcsút, szerintem én fogok most erőt már magamon valamint leróni tiszteletemet az engem illetve barátnőmet megérintő halálnak. Zakariás kapitány keze Chen pilótával zötyög előttünk a lélek zongorájában a szellemek tompa és lágy trillás énekében a hangszálak szárnyán, megint szilárd a talaj a hajó első embere meg az orvosi tiszt nem múló dühének a szemében.

 

A rengés csitul és sérült a komp alja, képes vagyok a bicegés után talán a futásra? A kihalászott legénység még látja el a sérüléseinket, az időből kifutva a jelölő oszlop csúcsán s a pokolban is éghetnénk. A lelkünkbe azonban a holtak egy része hangos suttogása révén, új csizmák csattogása ver trappoló nyomot a rácsokon. A kedvesem keze a mellkasán simul, hogy ez az űr lehelete.

 

Fáj neki, de érzi a lelket benne. A mindenség mindig rejtett és átölelő erejét a síró anya kebeljében. A bűnbe égetett ártatlan tisztek felelnek, elértük azt s most már vagyunk újra cselekvőképesek. Vörös Nicole szeme, de már nem a megszállt bukott angyaltól. Csörgő lábakon nyomatik bele ujjunk, lábunk lenyomata a köd szemöldökében úszó felszínre.

 

Párás az agyam, a szemem kitisztult, csak Clarke hajómérnök szelleme fáradt. Megviselt lélek bágyadtságában csapnak a vállamra, indulhatunk utolsó utunkra doktor Nicole - al. A derűs kísértetekre nézek, amint a kezükben hordják Claire lelkének maradék darabját. Hátra nézek, ezek a mentett legénység teljes erejében, mögénk felsorakozott sorai és én a feleségemmel ide mostanában vissza nem térünk.

 

Még egy bázis húzta fel magát azóta, mióta is? Annak már simán több, mint kettő esztendeje. Pillantok mögém megint, felzárkóztak! Eggyé lelkesül az osztag, talán ez a megváltók csapata. Teljesen magamnál vagyok és a hold borotválja az arcom, amikor Brennan babám az általam kapott pisztolyával mutatva jelez s ez bizony a fészek!

 

Barátságosan lebben a szél és fújja arcunkba a port. Ahonnan jöttünk, szelíd szellő söpörte fel az ördög tornácának megannyi kínját. Most már fürdik ama bázis, csak a női szemek az öröklétben s férfiakkal karöltve öltöztetik a vágatokat a megnyugvás vígasztaló és megváltásban úszó vérébe. Igen, találkoztunk ott a Daniels utódok egyik ágának nyájas természetével.

 

Mélységes megvetésben tárták fel szemünk előtt az elődeik által véghez vitteket. Leróttuk tiszteletünket a mama végső nyughelyének. Ha nem adjuk ilyenkor azt meg, átok születhet. Abból e naprendszerben vala már elég. Eddig is tudva lévő és csak jóindulattal mondják nekünk, a halálában sem nyugvó anya vibráló teste a túlra lévő vesztőhelyre vitessék.

 

'Fegyvereket vállra és felhúz, emberek. Te is, Nicole Brennan drágám! Ez nem vétethetik el'. 'Igen, Isaac s megértem'. Menjünk alá zuhanó csizmáink fenségességében, ezek az igazság és szenvedés végének fényei lennének? Kettő házaspár s üdvözölnek minket.

 

Az előbbivel ellentétben most persze, hogy Ők Kendra utódai a megszűnt sötétben és e fiúk a feleségeikkel elénk lépdelnek. Félve merem megkérdezni, de igen. Útban vannak az utódok, Claire oldaláról is jönnek unokák, most pedig ereszkedünk le a mélybe. Először a kegyhely a sírral, Ő Daniels papa fejfája előttem.

 

Hallhatja, amit felé intézek? Végre nem hörgésekre meg mászkálásokra kell felkapjam a fejem. A lényeget hozza elő Zakariás és Chen szellemek, a javaslat értelmében ez a megfelelő hely s ide nyugodjon meg Claire szellemi valójában megmaradt teste. E föld alatt nyugszanak a fertőzés során elhunyt lelkek.

 

Vessen mindenki keresztet, az imát mondhatja magában minden emberem és segédem. Az űr sikolyának dalát azonban előtte közösen, énekeljük el! Nicole doktor és én, Izsák adjuk hozzá a kezdő hangvilla rezgését. Az eredeti jelölő oszlop magába vérzik és veszi magához Klára testét, most az ördög merül alá beszédében.

 

A halott űr zenekara zöngés, hunyassanak be a szemek? Na, azt már nem! Vigyázzba álló lelkek melegsége fogja meg egymás kezét és nézzük az eredendő gonosz megsemmisülését. Nem muszáj most rögtön hazamennünk, de innen már csak oda vezet, mindannyiunknak az élete.

 

Meghajolunk még és fekete rózsával adózunk az elhunytnak s feljebbvalójának. A hulló szirom is beleolvad. Három perc csendet kérek a legénységtől a sírnak tiszteletére. Távozzon el biztosan az ördögnek mindenbeni hatalma a fekete lyuk ölébe, most már mehetünk fel akár beszélgetni e házaspárokkal s indulhat vissza fel, a felvonó.


(A pokol hazatér és a szoknyájába felöltöztettetik - Visszatérés Klár dögtelepére)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!