Aztán nyolc órakor felkelt a nap

MotoszkaDaniel•  2020. május 22. 00:45  •  olvasva: 183

Kék szárnyakkal kelt fel a hajnal, köszönti a végtelen óráját. Elvakítaná a pirkadat, éppen ezért már a magasban repked.

 

A tó, seregnyi rezzenésével beőszülne a tétlenségtől, de tükrében fésüli magát. Segít a hajnalnak s visszaveri a vakító pirkadat üdvözlését a sétáló boltozatnak.

 

Borát issza a koronájában vándorló reggel. Poroszkálásra indul padjáról felkelve, de óvatos hűvös leheletekkel. kanyargós út tolja őt fel a délelőttre.

 

A hajnal és a reggel felkelt. Vakító fejdíszével, palástját az éles fénytől takarva érkezik egy úr, fonott boltív fogadja frissen metszett vesszőkből.

 

Feldarabolja a beton a barna szőnyeget, az avar a kinti rengetegben éledezik. A délelőtt ad újabb fonatokat a bolt ívének. Nyolc óránál ügybuzgón felöltöznek a kerti szobrok és kalapjukat kezükbe véve begyűjtik a harmatot.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!