Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az utolsó boszorkány
MotoszkaDaniel 2020. augusztus 8. 12:39 olvasva: 193
/Ajak vibráló érintése az estében/
Hiszel az ő tisztaságában, magával ragad az ördög lángoló jósága.
Nem élhetsz az urad nélkül, aki az éjszakában az örök üdvösségnek örül.
A béke pipája számodra olyan, mint a fénytelen homok vagy a matt arany. Gyűlölöd, ha füstölög előtted a halál pálcája.
Tiszta lappal ér az élet s te más kártya szerint emelkednél az égbe.
Siess a fokokon lefelé, utol érhet a kés éle. Az égő gyertyák neked nem ártanak. Adják mindössze a fényt. Lentebb ágyazhat viszont számodra a pokol mélye.
Egy út elágazott, egy másikat viszont sajátodnak választhatod. Fekete lett az ég, de nem szeretnéd még a mágia örökké való kínálkozó estéjét?
A megváltó néz a távolba. Látod? Ő ráér azon a kereszten. Ha döntöttél, hogy szerinted merre tovább az életben, akár meg is várhatod a következő reggelt. A tüzes gömb nem temeti rád a szénsötét földet.
A démonok tébolyult asszonya szentelt vízzel veszik össze s a gyertya fényének ezzel lőttek.
Tüzel a forró gömb, fent van az égen. Ha gondolod, imádkozz a kis Jézus apró szobra előtt. Előző éjjel csókot öntött rád a végzős bál, amit félőn, de viszonoztál.
Beremeghet előtted a föld, mely maga alá temette az életedre törő gyönyörű démont. Országútra szállsz s barátaid és szerelmed felé vágysz. Nem minden lovas lovagol ugyanakkor egy éjben és nincsen kettő egyforma seprű sem!
MotoszkaDaniel2020. augusztus 8. 18:57
@Mikijozsa: Nagyon örülök, hogy tetszett a Miki bácsinak. Akkor megírom a folytatását.
Mikijozsa2020. augusztus 8. 14:17
azt a, ez nagyon tetszett