Az elmúlt tizenkét éj 3.

MotoszkaDaniel•  2022. május 14. 23:18  •  olvasva: 91

Legutóbbi jelentést olvasva az ágyamban csörgött a vonalasom és a teliholdban értesültem, hogy valahol az esőerdőben egy barátom megkörnyékezte az általa kutatott templomot. Nyoma veszett s kérdezem a kagylótól ez éjjel elején, hogy miért én? Második férfihang forgácsol bele a beszélgetésbe, hogy valami fajankó szerint a személyem tapasztalt kommandós. Kapok úgy egy tucat csajt hat pasival, ezeknek milyen beszédet tartsak a reggel kezén?

Nem teszem szóvá senkinek, jobban szeretek nőkkel dolgozni. Pontosak és bőbeszédűek. A férfiakban azt vettem észre, hogy odaadóak, azonban kevésbé bátrak veszélyhelyzetben. Viszont jól tudnak futni!

 

Az őserdőben csak Dutch Schaefer őrnagy úr jött vissza eddig és még mindig visszakérdezek, miért a személyemben a törékeny nő derítse ezt fel? Azt mondja a tábornok, Ő el van küldve Afganisztánba foglyokat kiszabadítani és hogy ne érezzem kevésnek magam. A rajta kívüli egyetlen túlélő gerilla harcos Anna asszony is ott fog várni minket, hogy csatlakozásával segítsen. Én nem vágtam át magam eddig sűrű dzsungelen, ide gyakorlottabb hölgy kell az akcióra.

 

A vezetőségtől van felszerelésünk, gyógyszer meg vitaminok az élelmen kívül. A műholdas kapcsolat tiszta magaslatokon működik, a katonai telefon mindig. Be kell mennünk a rengeteg közepéig, és a párában úszó betonhíd lelket önt belénk e hőségben az álló fák lombjait nézve díszül. A környezet hangjai az összes gitározó zene, csendre inti lépéseinket.

 

Hol a fenében vagyunk már? Mondtam, hogy én: egy erős nőcske, ehhez kevés leszek. A srácokhoz fordulok, hogy vegyék át a parancsnokságot és leadom a fegyverem. Nem tartanak gyengének, meg hogy elégedettek velem. Sőt, nekem nyomnak sok tartalék tárat s hogy akár le is ülhetünk enni. Egészen eddig mentünk, különböző gázlók mellett illetve rajta meneteltünk.

 

Előbukkan a nyomkereső lány este és kér elnézést, földcsuszamlásba keveredett a hegyekben. Én egy mukkot sem értek, de van tolmácsom. Miután beszívjuk a pihenés leheletét, állunk tovább a gerincekre. A lányokat leküldöm a folyómellékre, a fiúkat magam mellé kérem a ránk meredő sziklák válla ormához.

 

Anna leszakad tőlünk, viszont ránk hagyja segítségnek a kettő fiát meg a két lányát. Tűzharcban megoldunk egy kellemetlenséget s megvan a templom? Rádió jelén megvan a barátom hangja, egy hónapja itt van rekedve a ficamos lábával. Omlásban megsérült a gerince, ezt a vérző fejet ellátom sebtapasszal a dobozból.

 

Azt mondja, kincsvadászokkal volt dolga és az indiánok sem ritkák erre. Néhány értéket vigyünk, de értékesebbek az itt általa lelt térképek s az itteni maják tartanak az átkoktól. Ezért is nehéz a tudományos kutatás, felfedezés e vízesések közepette. Visszanézek meg a csapat is, a fennsíkon hajnalban vár minket a helikopter. Fülünk és pillantásunk éber, még vissza kell jutnunk a hídhoz. Akadnak gázlók, völgyek.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!