Átlátszó Szavak 2.

MotoszkaDaniel•  2021. szeptember 19. 11:00  •  olvasva: 128

Satírozza ujjamat a papír, a lobogó hinti hátamat. Még nem kell a  fény, csak pisszeg az alkony. A festmény a takarója alatt, az átnézendő akták az asztalomról fogynak. Vasalt ingem úgy gondolja. kevésbé látom a betűket a magát riszáló toll mögött s visszaveri a kihűlt levegőt.

A torony magas homloka táviratot küld az ablak üvegére. Szívéből palackozza a postát, záruljanak az irattartók. A pennám tintája mozogna még. A titkárnő oson berobogva, hogy záróra. Ő megy s viszi a szoknyáját.


Fényt ver vissza a lámpám búrája? Az asszisztens elkopogott, de itt van még az illata. Sötétedik rám a környék? A villany szálljon a kapcsolóval pihenni, hajlított térdemmel pedig az irodával mögöttem: irány a lift.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!