Aranyrögökön sétálva - Tükröződve a sziklán 2.

MotoszkaDaniel•  2021. szeptember 28. 17:39  •  olvasva: 131

Lázas, aki a pokolban él? Várja ott valami a beszűkült szembogarak seregét? Bronzból a kerítés s dologtalan tárna roskad gyermek terméskövektől. A talpak rotyognak vakító csevelyükben és nem mind egyformán vakuzik.


Ide köt ki a kapzsiság, de őket terelje a közbeszéd a korsóktól duzzadó ivókba. A pipacsok derűlátóak s virágzásba kezdenek, mit pöfög ez a csille itt magában? A növények kicsinyeikért nyúlnak a fűbe. A söntésekben kitárt 'a' betűvel röhögnek, kíváncsiskodók nézik a vihogókat.


Fényt kereső arany kutatók, meg fognak botlani némely szirten a beköszöntött alkonyatban. A vak akarat gyűri a csizmákat, föld alatt utat törő folyam zárja szűk vágataival az utat. A hegységben ragadhatnak utasok, van valakinek ereje s ideje beszabályozni e törtető folyót?


Rút kutyagolások lejtőn az aknákhoz, aztán átszállás a vasútba. Ilyen mélyre nem közlekedik a fény, gyufát s gyertyát elő.


(1930 óta húzódik egy bánya kitermelése a Börzsönyben, talán most.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!