A völgység könyveihez

MotoszkaDaniel•  2020. július 28. 13:08  •  olvasva: 181

Kócos sövény baktat túra botján. Erjedő szőlő vesszői pihennek az árnyékban.

 

Éltet a bágyadt ültetvények száguldása, a gazdag kacsokat keresem.

 

Ügyelni kell a megérkezett beton intő, szűk folyosóira, ha kutakodásodban eltévedtél a dombok üdülésében.

 

Hideg kedvességgel igazítanak útba a liget őrök és présházak, pár járófölddel később. Mindössze néhány falatnyi magánuradalom az új cölöpjein ezen a mezőn. A tüzes kétkerekű szekerek viszont sehol! Tavaly még velem voltak. Merre vezérelheti őket útjuk most? A hegyek alján itt is asztalnál a szél, de csak guggol.

 

Ritkás faunában dől meg kerekem és házak érkeznek. Hová lett az az út és társa a hazaúton, mely tavaly volt velem?

Nem találom, meglesz viszont a félmeredek utca. A tetejét fel ugyan nem tárom, az emlékeket hozzá, legközelebbre megrajzolom.

 

A hajtű kanyarja is nyugdíjában nassol, mely lökdösne hátra a szőlők szemeihez. Én nem hiányolom! Csak az ezt megelőző évben még megvolt!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!