A vadász begyűjti a szál cigarettákat

MotoszkaDaniel•  2022. augusztus 21. 00:53  •  olvasva: 73

(-Miért tette el láb alól Sándort? Hátha az újságcikkek élére kerülünk? Azt hittem, pontos munkát végzünk és a minél feltűnésmentesebb elsíkálásban vagyunk érdekeltek.

-Ki mondta azt, hogy ez így is történt?

-Nekem azt jelentették, hogy egy Sándorra ráillő személyleírású személyt agyonlőttek. Vagy az embereim rossz híradót néztek?

-Mikor tanulja már meg, hogy a híradó a szegényemberek biztató és lekötő doboza?

-Akkor beszéljen már nyíltan. Egy hulla feküdt az utcán és azt az embert én bíztam meg intézkedésekkel, meg merényletek elkövetésével. Ha kell. Erre maga mit csinál? Leveszi a sétájából az útról, hátha a nyomunkra bukkannak. Ezt nevezi maga szalonképes 'kaszálás'nak? Arról nem is beszélve. Arról volt szó, hogy enyém az irányítás. Én beszélek vele és én utasítom. A lány is meg akarja öletni? Mert most szóljon, hogyha véres napok elé nézünk. Nem az, hogy nem kellenek a hullazsákok. Csak én azt gondoltam, hogy nem feltétlenül szükséges mindenkitől megszabadulnunk. Hallja egyáltalán amit mondok? Figyel rám?

- A gondjaink megoldódnak.

-És mikor? A teringettét is magának! Nem válaszolt a kérdésemre. Hány hullazsákra készüljünk maga miatt!?

-Ha nem szeretik a vér útját, váltsanak le. Nem félek a haláltól. A feleségem otthagyott, egy fiam van csak, meg a másik gyerekem. De Ő nem eléggé képes a sokszorosan szerteágazó események gyors átlátására és nagy döntéshozataloknál az áldozatok meghozásának mérlegelésére. Mit kíván tőlem? Maga mondta, hogy tarthatatlan a helyzet. Ha leállunk és hibázunk, mindennek vége. Akkor maradjon a Vámház és bezárjuk a kaput elvarratlan szálakkal? Az magának sem jó. Elvégre maga is érdekelt a másik kaszárnya feltámadásában. Ami Lacólilla, igaz? Ha nem tévedek.

-Intézze el a lányt a hadnaggyal és akkor az elég lesz megfélemlítésnek. Nem kellenek nyomok, sem tanúk. Így a biztonságos, uraim!

-Nem!

-Nem!

-Miért nem? Csak nem belágyult, uram? És maga? Maga miért védi ezt az erőszakos, kegyetlen és néhol megingó láncdohányost?

-Uraim, először is. Ha Sarah - t levesszük a sakktábláról, elveszítjük a legjobb embereink egyikét. Másodszor, Roger hibázott és gondoskodom róla. Harmadszor, most nem kellene mutatkoznunk a hírekben. Még nem. Van valami ellenvetésük az ellen, hogy nem kell egyszerre az összes levelet összegereblézni? És különben is, a nőt kedvelem. Jó emberem és a hasznunkra válhat. Mit gondol, miért nem intéztem el, amikor módom volt rá? Vagy gyújtsak rá megint egy szálra?

-Akkor értsem úgy, hogy Sanyi életben van? Én nem orrolok magára, csak nem szeretnék rébusz tárgyalások közepette dönteni. Él az emberem vagy nem? Félreértett. Nem az eltakarított leveleivel szemben van ellenvetésünk, hanem a gereblyéjével. És maga különben is hallgasson! Maga ugyanakkora gazember, mint Ő. Csak maga gondolkodás nélkül mindenkit lelőne. Igen, kell a járda tisztogatása. De nem minden levelet kell elégetni.

-Sanyi, lépj elő! Látni akarnak a látogatóid (Ugye, megmondtam uraim, hogy nem mindig éles késsel szántok. Csak kellett valami a híradóba, hogy a szövetség meghalt és így nem esnek pánikba az emberek. Azt illetően, hogy maffia tartja kezében a katonaságot)

-Sanyi, jól van? Mutassa, megsebesült?

-Jól van, mit akar még?

-Miért nem hagyja, hogy Ő beszéljen? Tőle szeretném hallani.

-Itt hallgathatja Őt egész nap, ha akarja. Sanyi, beszélj! Engem például az érdekel, miképpen kapták el Roger - t. Őt meg nem. Sarah kereket tudott oldani és ezzel jó pontot szerzett nálunk.

-Maga elhallgat és akkor lép ütésbe, amikor mondjuk. Amikor mi úgy látjuk jónak. 

-Nem belágyultam, hanem nézzen már körbe. Lehet egy nő felett pálcát törni, de nézze meg a képességeit. Most meg már mindkettejük itt van.

-Rendben van, Uraim. Elfogadom, hogy nincs vérfürdő. De akkor tegyék meg a szükségeseket.

-Nem maga parancsol, bízza ránk! Szóval, mi az ítélet?

-Az ülésnek vége és van még pár cigarettám, amit el szeretnék szívni. Rogert eltüntetjük és Sarah - t kívánom megbízni vele. Így jó lesz vagy látványosabb mozit kívánnak hozzá?

-Jó lesz! Csak mindig szeretem látni a lapjait, amit maga sosem mutat meg. Csak ha harapófogóval húzzuk ki magából. Az összejövetelnek vége, mindenki menjen a dolgára! Lacólilláról később döntünk, azt is elő kell készíteni. Valamikor. Például most, csak össze kellett hívnom magukat a legutóbbiak végett.)

 

Sarah - t hívatja a szövetség feje és a nő remeg a félelemtől. Lenyomozhatatlan fegyvert kap és tegye el láb alól Roger-t. Az a fő cél, hogy ijesszen rá. Amennyiben pedig képes rá, intézze el.

-Attól féltem, hogy megöl. Azért térdeltem le. Akkor megbízik bennem? Mert akkor indulnék. A fiam vár otthon meg a családom.

-Kedvesem, nem kér egy teát vagy kávét? Ropogtatni esetleg valamit? Meg szeretnék beszélni magával valamit. Nem tart sokáig. Már megöltük volna, ha olyan a helyzet. Egyrészt Én álltam ki magáért, mert jónak látom  a képességeit. De én szexista vonulatot is érzek a kollégáim véleménye mögött. Nem akarnak nőket tartósan tartani. Ide hallgasson, Sarah.

-Igen, Uram... Öööööö, mindkettőt lehet kérni? És, igen. A burgonyapelyhet, a pogácsát és a sós pálcikát is szeretem.

-Ne uramozzon folyton. Szólítson Roy-nak. Mától nekem dolgozik és jelent. Ami ezekből marad, vigye el haza nyugodtan. Az imént mondta, hogy a férje meg a gyereke várja otthon.

-És Sándor? Nem meghalt? Kedveltem a stílusát és sajnálattal olvastam, hogy meghalt.

-Sándor él, de áthelyezésre került. Semmi pánik, csak maradjon kényelemben. A Szovjetunióba küldtük el, mert van ott egy kis gondunk. 

(Sarah körbenéz)

-Kér még egy kis teát vagy kávét? Máris töltök Önnek. Minden van itt. Mindjárt végzünk is. Ismételje el, mi a feladat?

-Találkozom Roger ügynökkel, és kicsit húzva az időt e pisztolyért nyúlva meghúzom a ravaszt. A tartalék tár csak végszükségre és azután elhagyom a helyszínt, hogy megbizonyosodtam a merénylet sikeréről. A koltot visszahozom magának.

-A pénz. Ötszáz dollár most. Ötszáz dollár, ha végrehajtotta az elvégzendőt. Én és a többiek figyelni fogjuk a híreket. A kollégáim nem szeretik a nőket, az ördög teremtményeinek tartják. Úgy, semminek helyezik a ranglétrán. Amióta bűnbe vitte Ádámot. Emlékszik, miképpen néztek magára? Amikor bevittem magát oda, Sarah. Megkaptam a magamét, hogyan lehetek ilyen gyenge? Ilyen áruló, mocskos szemétláda, köpönyegforgató, féreg. Aki egy darab szivacsnak nézi a hazáját és a nőket embernek tartja. De én különlegesnek tartom magát.

(Sarah ruhátlanodik, aztán fonódnak a karjai a mellei polcolásához. Lassan és dől előre hajoláshoz. Hátha nem kell elvégeznie a bérgyilkosságot. Tetszik neki a férfi, Roger)

- Miért kell megölni azt az embert, Roy? Olyan jóképű és előzékeny. Smároltunk. Megcsókolt. Olyan jól csókol.

- Fontos lett magának Roger ügynök? Nem volt eléggé ügyes, lebuktathat minket és azt idő előtt nem kellene. Maga megcsinálta, Ő azonban lehet, hogy nemkívánatos személy számunkra többé. Számíthatok magára, Sarah?

-Megyek, Uram. Illetve. Mmmmhhhhmmmm. Roy. Roy...Milyen Roy?

-A vezetéknevem nem fontos. Megtudja, ha eljön az ideje. Ne feledje, Sarah. Ha sikertelen az akció, le is lőhetik magát és nem feltétlenül Én. Járjon sikerrel. Ha gond van, ezen a számon ér el. Ez csak az én elérhetőségem. Senki más nem ismeri.

-Nem lesz gond és megyek Roy.

 

Sarah kiér az épületből és célbaveszi egy távcsöves puska. Dühös az károgás az indulatban, mert elvitték a lőszerét. A puska sem sül el.

- Későre jár. Azt hittem, már elment. Éjszakai műszakja van?

- Az az autó szabadon elment és nem lett volna szabad távoznia. Maga ezt ennyire lazán kezeli?

- Sok autó kószál a városban, miért ez lett volna érdekes? Magának sosem volt gyomra a nőkhöz, utálja őket. Ahogy magát ismerem, legszívesebben egy papírfecnivel is megfojtaná őket. Nincsen joguk a magafajtánál. Még annyi sem, mint egy patkánynak. Már akkor felfordult a gyomra, amikor ENSZ titkárt kaptunk Maria részéről. Engem sem érdekelnek különösebben a nők, csak  jobban emberszámba veszem őket. De maga, maga ennek a gondolkodásnak a küszöbénél tart legfeljebb. Remélem, a jövőben sem készül ajtókat berobbantani s a kilincs elég. Az ott nem működött? Lőszer kell hozzá és töltényt sem látok a közelében. Menjen haza, én intézkedem.

- De az a nő elment! És maga, maga hagyta futni? Mit lát annyira ebben a senkiben? Már most elintézhettem volna és maga, de ha ezért engem felelősségre vonnak... 

- Nem azt mondta, hogy van egy biztosítéka vészhelyzetre? Arra koncentráljon. Maga hajlamos elveszni a részletekben, amíg Én uralom.

- Azt bé tervnek szántam és azt maga honnan tudja?

- Mindenről tudok, mert ez a dolgom. Több, mint negyven éve. Na, menjen. Fél éj múlva virrad és reggelre ha a televízióadások a számunkra üresek lesznek, megnézhetjük magunkat. Az nem jó se magának se nekem. Várjon! Tessék. Cserélje ki a lőszereket erre, ezek sebzékenyebbek.

 

Sarah - t lelövik miután a megbeszéltek szerint lelőtte Roger - t (Napnyugta után érkezik a Vámház épületéhez, hogy az estében ne lássák se Őt se a kocsit. A szellőzőn át jut be az épületbe és altatóval kevert italt ad Roger-nek. Felhajtja és Roger nézi a széttárt ballonkabát alatt Sarah kellemes melleit, ahogy azok gyűrődnek. Isteni illat csapja meg az orrát. Sarah azt mondja neki, máris kerít valamit, amivel kioldhatja a bilincsét. Mire visszaér, hat az altató és a háta mögé állva emeli fel a maroklőfegyvert. Roger lehorgasztott fejjel ül előtte bilincsben. Sarah hátrébb áll, hogy a vér ne fröcsköljön. 'Bocsáss meg nekem, Roger. Szerettelek. Egy csapatban voltunk és jól dolgoztunk egymással. De ha én maradok le, most lehet hogy én ülnék ott a te helyedben és kapnék golyót a fejembe. Én voltam az ügyesebb és tényleg sajnálom, hogy ezt kell tennem.' Elkönnyezi magát, sír, sőt majdhogynem zokog. Megsiratja a társát. Aztán meghúzza a ravaszt. Az egész tárat kilövi, majd újratölt. Megnézi az eret a nyakán, hogy megvan - e? De körülbelül felesleges. A halál perceken belül szilárdra beáll. Aztán a szellőzőn át távozik és csikorogva elhajt. Rebeka, a férje és Ádám csak forognak az ágyban. Nem ébrednek fel. Reggel nem akarják elhinni, hogy nem tudják folytatni a nyomozást. Valaki elhallgattatta a tanút).Az autó elhajt csikorogva és Sarah mozog (golyóálló mellényt viselt, aminek a kinyitásához a szekrényt illetően hez egy kulcs kellett. A kulcsot a melltartójába rejtette). Felkel, hogy leporolja magát, összeszedje magát és Roy-hoz induljon. 

- Ez is a maga műve, igaz? Hülyét csinált az embereimből. Azt mondta, élesebb töltények, és ezek legfeljebb légpisztoly lövedékek voltak! 

- Azt mondta, rá akar ijeszteni. Arról is nehezen beszéltük le, hogy megölje. Mondtam, hogy Sarah az Én bizalmamat élvezi. Azt hitte, hogy megbízom magában? Mik is voltak azok a hírek a napokban, hogy az emberei agyonlőttek kettő rendőrt (aztán néhány katonát és nem közlegényi rangban), mert igazoltatni akarták őket a hadnagyot meg főhadnagyot ért támadás végett? Ne nézzen így rám. Mondtam, hogy tudok mindenről.

- Háromszázezer dollár, mármint a második fele. Sokadjára is bizonyít és nem tudom, hogyan csinálja. Magával mindig elégedettek. Most is lelőhetném, de maga úgyse engedné. Maga egy szerethető féreg, de undorító szemétláda. Úgy tapad vér a kezéhez, hogy mindig megússza. Maga sosem hibázott? Mi a titka?

- Úgy gondolom a választ, magától is tudja. Vagy esetleg találja ki. Van kedve barkochbázni? Bár... Nem hinném, hogy az a maga műfaja. Jobb rendőr a halott rendőr, nem? Csak maga türelmetlen. Ha a levadászott katonákat rajtunk előveszik, nem tudom magát megvédeni. Ezen gondolkodjon inkább el. És azt nem tudja elintézni néhány berendelt gyilkossággal. Mi erről a véleménye?

- Az, hogy. Az, amit mondanak. Az, az... Hogy... Maga a legjobb...!

 

- Sanyi, elmehet. Köszönöm. A repülőjegy és csak ezen a számon hívjon. Sarah is tud róla tegnap óta. Kimentettem magát, hogy már szovjet földeken van. 

- Most már ott is leszek, uram. 

- Kérdése van?

- Igen, uram. Mi van akkor, ha ez az erőszakos utánam küld valakit?

- Nem fog. Ez a nő itt jobban érdekli. Kellemes utazást, Sanyi. Azért reggelre már a gépen üljön!

- Reggelre? Tizenöt órakor már szállok fel. (Találkozom még vele? Mármint Sarah - val?)

- (Amint elvégezte a Szovjetunióban, amit kell. Igen. Az most fontosabb és azt sem én találtam ki, hanem valakik a fejünk felett. Pontosabban mellettem) Helyes, menjen. Vigyázzon magára. Erre a rendszámra el tud helyezni ezt (Csak szeretnék megtréfálni valakit)? Csak Húsz óra után figyelik a barátaim a gyanús mozgásokat (Sanyi elbúcsúzik ugyanúgy csókkal Sarah - tól. Miután az összeragadásból megérkezik ez a búcsú, Sarah - hoz ül be Roy).

- Roy. Nem úgy volt, hogy én megye magához? Most indultam volna. Ha valakinek nem támad az a hülye ötlete, hogy maga ellen merényletet kísérel meg, úgy is lett volna. Nézze csak, ahogyan ígértem. Így egyeztünk meg. Az ötszáz dollár másik fele. Jó, köszönöm. Igen. Nem volt probléma a használatával?

- Még nem lőttem élesben, uram. Meg kellett szoknom a visszarúgását. Más, mint egy légpisztoly, meg izgultam is. Tudom. Az volt a parancs zárójelben, hogy ijesszek rá. Zárójelen kívül meg, hogy szabaduljak meg Tőle. Mert a maguk számára terhes.

- Most menjen haza, kedvesem. Én mindennel elszámolok. Keresni fogom, ha van munka.

 

A C4-est Sanyi felhelyezi, ahova kell és a lezsírozott jegyével a repülőtéren sétálva ül fel a járatra. A kellemes gúnyát téli váltja, mert most napsütés helyett a medve zabálja bokrokról a málnát s ott a jég zajlása a nyár. Megfelelő búvóhelyet kell felderítenie orosz földön, ha Royra komolyabban berágnának, mert akkor oda el tud emigrálni. Disszidálni. Köddé válni. Ott nyomógombos telefon helyett azért főleg tárcsások vannak divatban.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!