A sötét hazaviszi mindkét lelket

MotoszkaDaniel•  2019. október 6. 00:50

Köszönök A Sötétségnek 4.


Az éjszaka gurul mellettemés ígéri, hazavisz.

Holt lelkek lebegnek az éj minden sarkában.


Kóbor világító testek minden járda szegélyen,

amerre csak csillagoktól csillogó szemem ellát.


Kötélen lóg a nap, 

számára még órákig ismeretlen vidéken poroszkálunk.


Pedig minden egyes új világot jelző kanyarnál felduruzsol, 

a minket szállító szekér kereke.


Egy elhagyatott vasútállomásál a szekérnek mennie kell, 

új lovak után kell nézzek.


Az éj rám és szőke társamra borítja leplét.

Csak egy szerelvény, de pöfékel.


Szőke angyal szárnya hinti felénk a levegőt,

ez a járat a hideg északra megy.


Futás le erről a vasparipáról, 

mert ez egy folyó melléki városba zakatol el.

Az új világba.


Mielőtt az éjszaka betakarna minket hűvös lepedőjével,

melyet az itt honos szelek fújnak hideggé,

a remény ágyán pöfög az északi szelek irányából egy másik vasparipa.


Meg sem kérdezem az éjszakát, ez délnek tart.

Helyet foglalunk az ablakban.


Ott hagyjuk magányában a betakart várót. 

Tőle legközelebb reggelre távozik a magányos éjszaka,

hogy magával vigye az éj fújó,

hideg leplét.

Átöleli viszont a magányos kalászokat, 

a csillagok fényében a szőlő vesszők tengere.


Az előbbi szerelvényt már megette a távol,

minket köszöntenek az éjszaka új fényei.

Apránként sűrűsödnek.


Mögöttem alacsonyodnak a dombok

és előttem terülnek az alföldek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MotoszkaDaniel2019. október 6. 11:18

@Törölt tag: Mind a kettő esemény megtötént, melyeket tartalomban felhasználtam.

1. Valahonnan jöttünk haza még általános iskolás koromban, és a busz ablakából nézelődve valami thrillerről ment az értekezés, hogy felakasztotta magát valahol valaki és engem az érdekelt: kidülledt golyókkal avagy sem?

2. A másik ennél úgymond bizarrabb és jóval később volt :) Ott mesélte a majom (mert jobb szó nincsen rá), hogy kilógtak egyszer Tolnára az egyik majommal. Na most velem is kilógott. Csakhogy rossz járatot kaptunk el visszafelé, ami elvitt volna minket Dunaújvárosba. Tényleg alig volt fényforrás a tolnai vasútállomáson. Azt nem volt nehéz ábrázolni; a sötéttel együtt a kiszolgáltatottságot :) Felléptünk a szerelvényre és szőke ifjú lány mondta nekünk, amit kellett. Na most neki valami szürke hályog betegsége volt egyik szemén, de az nagy segítség volt tőle ott. Ott megindulunk északra Nyugatról, mit csináltunk volna majdhogynem éjfél környékén Dunaújban? :D

Törölt tag2019. október 6. 10:42

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2019. október 6. 04:32

Gogol Holt lelkek műve jut eszembe nagyon tetszett a versed