A sírhalmok,: Visszaválthatók! - Hungária 3.

Maghar lány a kunok karjaiban, a türkök a ruszkik udvarában s keseríti még a békét az arany tatár horda. A szabad nomádok jugoszláv sztyeppéken csatangolnak, a másik részük a félholdhoz rongyol. De a turbánnak a pannon föld kell, a turul népe a szájaló főurak végett e letelepedést jóvá hagyja. Rabolják a csajokat, kötik a lovakat, nem vetik meg az asszonyokat, odavágnak a harcokban, hárpiatárgyakat imádnak és kurgánba temetik halottaikat.

E nomád népség nem a tatárok kémjei s magára haragítja a korona az oszmán seregeket. Az alföld üres és nyeregben kell váltott lovakkal a jóakarónak vágtatnia. A mezők fokozatosan nógatják fejeiket, ki fog így létet gyökerezni elvadult virágokra? Úzok a hercegnő, azonban hozzák az életet vissza a tájakra.

Mongol kardok emelnének kezet az írástudókra, a vitézek zárkába küldik az itáliai reverendásokat? Keresztelkedjenek meg a haza pogány fiai! A nyulak szigetén az apácakolostorba zárattatik a királyné, milyen uralkodó után néznek a főurak!? A király félrelép egy szeretőjével s ezzel a viszály kiszélesedik.

Az arany ág nyugszik és fájdalma a gyötrelmeivel halványul. A szilaj vándorok egyre inkább alkalmazkodnak. A rangok sokáig fénylenek vállukon, ami boldogra csitul. A kipcsakok nem öltönyös rabszolgák! A Rajna királynője patás védelmet kap a rá vadászók végett, valamint a kirgizek a szabad életre vágynak.

Az egykori nyugtalan szívűek oltalmazzák Kárpátok medencéjét. A rakások a részeikről betemetve? Az alföldön a boszorkányok bálványok előtt, cseverészve cigánypecsenyét sütnek.

/A hihetetlen magazin Konok kunok cikke alapján (Belső Ázsiától az Alföldig)/