A pokol útvesztője

Loholó lépések dobbanása. Elhaló köd szemöldöke botorkál lépcsőfokokon, a folyosó árnyékában pulzálás csusszan elhalt pókháló egykori ágyán a falak között bezárva. Elhagyatott sírban elhagyottak sírnak, némelyikük őrült kételyben zokog. Mintha a hold beszélne, mert felzavarták álmából.

 

Szétlapátolt deszkákon egyensúlyozó árnyék, csoszogások terelik a libbenést a fal mellett osonva.

 

Visszhang áll a téglák csörgése helyén a kopott malterban. Haldoklások csöppenő foltja hinti vállra a kezét, csapdába esett léleknek mindig vörös a padló s az még ugyanúgy szárazan cseppen lefelé és ez nem festék a talán nem lucskos pulóver vállán.

 

Ott kint síkok között rekedtek a démonok, kővé dermedt ajkaik mit mondanak az éjjelnek? Az ördög füstje színét vesztett gázt szivárogtat. A vérfarkas nem bőg, mérgezett legelőn üvölti az éjt és aztán szellembárányt vesz üldözőbe. A kutyák átkozottan köhögnek, hat rájuk a kővé dermedt démontestek tátogása?

 

Kísértet bűnözővel fürdőző szellemlánnyal a medencében, mely gólemeket megfaragtak. De biztos nem mérgezett az a víz, melyben e kísérteties faragványok úsznak? Különben is, egy szobor mióta tud úszni? Ellapátolt szemét keresi a kirohadt avar ágyát. Kútban magához térő hulla hagy maga mögött minden holtat. Aljára fulladásban zuhan vissza és csobban, talán nem keltette fel a vízbodor a pokolt.

 

A látóhatár nyitja az égbolt ajtaját. Bíbor főzi a boszorkány halászléját, itt mindig van hozzá erőspaprika. A bánya bejáratára ráomlik a sötétség paplanja s a pokoli tűz cirkáló hamuja tűzre lobbanva élőholt harcosokat robbant életre bányában való kísértésre. Ki itt bent ragad, ki már nem jut ott lent. Csak akik a felszíni tárnában laknak, a többieket elfogyasztja az ördög serege. E harcos katonák összegyűlnek démonidézésre könyékig a mocsokban, közlekedő kántálás hangját viszi a csille. A lopakodó árnyékok törtetésében az élet sikítására ráomlik a halál keze és eddig se volt világos, a fekete éj érkezése ez?

 

A túlélők a menekülés eléréséhez fogják be a fülüket, mert az átok szállta szobrok még mindig beszélnek. Néma ajak szava van, hogy vízben oldódik. ott lehet a kijárat a pokolból?