(a középkorban) világít az éjszaka (álom)

MotoszkaDaniel•  2026. március 3. 19:01  •  olvasva: 37

Vagyunk vagy hárman. De lehet, hogy négyen. Mellettünk az éj lármája a fekete arcában. A fáklya színezi sötétkékre.

 

Teljes szélcsend nincs, az éj valamennyit mindig beszél. Ha mást nem, a környező fa kíván beszélni a fülhöz. A szem ugyan nem hall, neki más jut táplálékul itt fent a tribünön. A bástyák segítenek kémlelni a távolt, mikor félreállnak méretes lábaikkal a tekintet útjából és jó itt magasan az ég aljával a cseverészés-

 

Azt is hallani, ha a társ gondol valamire. Ez a vár a falaival megérti a levegőt? Mert a bástyától nem hallani, hogy jelentést küldene. Na, talán a tüzelő fa itt a várfalon fejjel lefelé csüngve szóra tudja égetni lángoló melegével ott lentebb az éjben alvó fák levelét mivel szívesen meghallgatná az agy a híreket gőzölve.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MotoszkaDaniel2026. március 4. 22:08

@8rigit8elle: (Köszönöm!) Akkor: lehetőség függvényében érkezik a folytatása.

8rigit8elle2026. március 4. 08:31

Mintha ott lennék azokon a várfalakon, bástyákon. Nagyon jóóóó :)

gyorisandor2026. március 3. 20:46

Az álom tömlöcében, a hintaszéknek hitt árnyékszék.