Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A kis pulyka szárnya csapkod engem
MotoszkaDaniel 2020. szeptember 15. 21:15 olvasva: 177
Léha lélek tűzfészke, tedd helyére bátran fejszédet!
Egy vagyok csak én azok közül, ki tárcsát visz s jelet az égre küld!
Halom kis sakktábla előttem, nagy fehér és szép e fekete. Lépek, a ballal kezdetnek. Aztán ajtót csukok neked…
Ha én zavarlak itt téged, a játék lelőve is. Gyalog megy király után egész nap, amíg könny sípol vagy lángra kap. Az akol kedvel, de kezemre csap! Ez ugyan a hold, mi negyedet rak…
Számodra egy apró hét, számomra egy örökké való lét!
Tolom a teát most neked. Szürcsöld, a láng nem perzsel meg!
Barnuló szemed úszik ott. Villan a lelked benne még. Valami, ami nincs vagy vitorla volt, mikor ez a tenger háborgott.