A hegy lehelete 7.

MotoszkaDaniel•  2020. október 17. 18:25  •  olvasva: 5

 

Vállamon, szólít a szüret. Éjjel szekerek a domboldalban, akármennyire is lejt.

Ekkortájt a nap, órákkal később kel. Ez a vesszők pihenésének ideje.  

Szedem magam nyugovóra s a másnapi hajnallal kel a szőlő! Az emelkedő

oldalain minden szürkületkor vendég a pára. Ezek hozzá nem járulnak a szemek

bukéjához, de megízesítik a mustot!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom