A hazaút, távozás QUAKE - ből (álom)

MotoszkaDaniel•  2024. szeptember 4. 00:01  •  olvasva: 9

Egyre sötétek és sötétebbek a folyosók, csak a szél fújta fáklya a szemünk és egyik ajtó vezet a másikba a felvonók biztatásával. Nem igazán mondhatni, hogy sok lőszer maradt. A morajban csermely beszél hozzánk és ablak éji fénye taslizik a szembe. Az életerő bandukol, de mit ér vele a harcos?


A főnix titkos ajtóra lel, ami ad élelmet s felszerelést. Ezzel a fegyverek megtöltve. Nem mind, azonban akkor: nem jutunk haza, igaz? Nem üti meg morgás és léptek sem a tisztuló doh állott levegőjét. Látni az udvart, de kijárat semmi. Ajtó osonása, ám ez nem a közelből jött. Egy szintet lejjebb, melyik szárnyban járunk? Villámok ölelik egymást az egyik falban, ez lenne a kiút? A főnix talál egy ogrét és a szokásos csókkal megigézi. Azt mondja a nő, gondolatolvasással kihallgatta s ez a hazafelé vezető út.


Mielőtt átlépnénk a kaput, a főnix módosítja az ogre elméit. Most már tudhatok annyit, az ogre őrzi az átjárókat. Több is van? És ha rosszat találtunk volna? Én még ilyenen nem mentem át, a többiek mesélték az élményt. A főnix mesél nekem, Őt elrabolták ide és nem ez a hazája. Velem jön, mert a síkokat is őrizhetik. A vár azonosítóját csak az őrzők ismerik, de ezt az időzárat lezárja. Érzem magam alatt a talajt, mozog. Tényleg hazamegyünk, látom a mozgást a téridőben.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!