A boszorkányok órája 2.

Tűz ég az ördög vasvillája mellett, huzat csapkodása rázza meg az aluljárónál az orom ötórai teáját. Erna földeli a lábát repülésből s leáll a kalapjának viháncolása a kora estében. A sötét lovasok atyja érkezik a fogolyért, kalitkája van. A lányok a pincét nyitják, utcai ruháikat később vedlik le.

A rab védő fecskendőt kap átszállás előtt. Kisebb kézitusa s varázslat volt nemrég, mert a bekasztizott ficánkolva szökni kívánt az ablakon. Seprűk őrizte lakban azt is bűbáj védi! A férfi széttárja karját, majd a kellemetlenkedővel emelkedik a híd után nem sokkal egy darabon.

A rakoncátlankodót új otthonában is rafinált trükkök fogadják, azzal viszont ez a gond lekerül a három nő válláról. Az alagsori zárka rácsát övező téglák óránként újraerősödtek, ez volt a gazfickó számára a nehezítés. Csajok, teázhattok tovább s bújhattok kényelmesebb gúnyába. Az egyik hölgy bentről az ablakból a beállt földből kezével kiragadja a vasvillát és a fészerhez repteti.

Az inasnak csak be kell raknia, aztán egy csaj érte jön. Előtte sompolygó cica változik át hölggyé s irány lebegve a fiú szeme láttára nyíló ablak. Az egyik lány fordítja a kilincset, finom gőzölgést érezni. A tea erdei és díszkalapban, estélyi ruhába vedlettekkel étkezhet, meg válthat szót e szolga a három bűbájos boszorkány nővel.

(Wicca 4.)