A boszorkány órája 3. - Sűrű főzet

Másik birtok másik tornya kanbuliban férfiakkal, kik a konyhában búslakodnak. Le szeretnék nyűgözni a tündért, ki ennek az uradalomnak a védőszentje. De csaj vagy pasi, akinek a kedvére kívánnak tenni? Biztosra mennek és leves meg főzelék is rotyogni fog a tűzhelyen, a sütőben süteménnyel.

A süti még melegszik és jókedvűségbe italoznak az urak, intésre borosüveg nyílik. Több már nem, mert félre fognak varázsolni az este megérkezése előtt. Ahhoz meg mit szólnának az asszonykáik, kik ez ingatlan kisebbik hányadában mágiával s zöld füstben ázva a szépségük ápolását művelik? Suhanc cirmos ugrik a fáról a párkányra. Szökken is be az ablakon a szőre, ez azonban már egy legény alakja az ebédlőnél.

Betapog az axe illat a várakozó varázslókhoz s az egyik apa már öleléssel köszönti is a fiát. Meghinti a srác a levegőt, aztán ruhájából üvegcsét vesz elő. Ezt a főzelékbe adagolják evőkanálnyi mértékben és még finomabb lesz tőle, sikeresebb a délutáni tálalás. Megfényezi a fivér a kalapját, majd némi jéger felhajtása után kézintéssel repül a levegőbe.

Megint macska az ágon és irány a korona alja, haza kell érni a mamához. Ő ilyenkor már vacsorázik, mert korán kelő. Csendes s rendes mindenütt a tornác, csak az ég koszos. Repülés ki, na meg fel a palástban a lányokhoz. Egy pillantást vet a viharban hánykolódó tölgyerdőre.

(Wicca 7.)