Moli5909 blogja

Moli5909•  2022. március 24. 05:27

Biztos hogy Drábik János tanult zenét?

Molnár Ibolya Erzsébet


Szól a Jazz


Érzem a ritmusát a dal akaratának,

Erőszakát, melyet rám rak,

Aztán elcsitult hangok szólanak,

Elfoszlanak, s bűbáj angyalok dalolnak.


Fölfeslik újra a vad harag,

Világromlásra robbanva,

Üvölt a harsona, tombol a dob,

Csattog a zongora, a cintányér goromba.


Győzelmes ritmusképletek ráznak,

Mesterek improvizálnak,

Mámorba rántva disputálnak,

A hangok a lelkemen futnak.



Mély-sötét csodák rám törnek,

Faunok pimaszon évődnek,

Szólamok, s futamok pezsdítnek,

Aztán zsongásba szelídülnek.


Gyöngéden szívemhez simulnak,

Dallamfoszlányok halkulnak,

Világomban rendet raknak,

- Jazz-nek hívják azt, mi így szólhat.



Budapest, 2009. április 02.



https://tenyleg.com/2021/09/09/drabik-doktor-masik-elete/


Volt róla szó, hogy Drábik János eredetileg zenei pályára készült, így nem csoda, hogy komolyan foglalkoztatta a zene és a tánc világa, ennek ebben az időszakban több írásában is hangot adott.


Ugyanakkor itt sem tér el a korszakra jellemző pártnarratíváktól, egy írásában például a jazz-t formai készletében és érzelmi tartalmában szegényesnek minősítette és zenei anyagát híg érzelmek vizenyős dallamosságaként értékelte.


De ez mind semmi ahhoz képest, amit a korszak kommunista korifeusai fejében ügyeletes sátánként élő rock and roll kapott. Adjuk is át a szót a mesternek: „a rock’n’roll, amely különbözik a jazztól (sic!) — és bár hazánkba már megszelídült változatában érkezett — lényegében nem tekinthető másnak, mint az atomháborús bizonytalanság szülte, modern, görcsös hisztéria kivetülésének a zene és a tánc területére.”[7]


Moli5909•  2022. március 24. 05:19

A tiszta ész kritikája...avagy a kritikai ész...

 Descartes híres aforizmája, a „Cogito, ergo sum”, vagyis a „Gondolkodom, tehát vagyok”. 


A tiszta ész kritikája (németülKritik der reinen VernunftImmanuel Kant fő műve, amely először 1781-ben, majd 1787-ben jelent meg. Kant ebben a műben nem annyira a mai értelemben vett kritizálásra törekszik, hanem azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megvizsgálja, feltérképezze az ember megismerőképességének jellegzetességeit, határait.



Moli5909•  2022. március 22. 14:37

Goethe...egyre szebb és egyre értelemesebb ...

..az én szememben.


Soha nem találkoztam vele, vagy csak irodalom órán, de most hogy magam is alkotó művész vagyok, 

egészen jó, talán jobb is, hogy most van időm rá..


Törvény Előtt

Vor Geriche


Nem mondhatom meg, testemben a gyermek

kitől fogantatott. - 

Fúj! Ringyó! - köpjetek, de én 

bűnös mégsem vagyok.


Ki volt a drága, kivel egybekeltem,

nem mondhatom meg én,

Nyakán aranyláncot visel 

és szalmakalapot fején.


Ha szidalom, gúny érne majd,

terhét én hordozom.

Jól ismer ő, s én ismerem őt,

az Ég is látja bajom.


Lelkész úr és esküdt urak,

békén hagytok, ugye?

Gyermekem ő, az is marad,

mi dolgotok vele?


/fordította Fodor András/



Moli5909•  2022. március 22. 09:46

Nagyon jól sikerült az Ismerős arcok angol változ

Moli5909•  2022. március 15. 18:14

Kerestem egy szép verset 1848. március 15 emlékére

Vajda János: A rab halála

A rab halála


Kopogtatnak ajtómon... lelkemre

Sejtelmek rózsás felhője száll;
Azt suttogja egy sötét lakója
Szenvedő lelkemnek: 'a halál!'
Kedves vendég... de hadd imádkozzam,
Várj kevéssé, majd ajtót nyitok...
- Zsarnokok! - egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
 

Mi a börtön sötét éjszakája?
Itten éltem át egy életet;
Ifju voltam, szellemem szikrája
Világitott nékem nap helyett.
De amit nem vehetett el ember,
Elrablák azt az évek, napok...
- Zsarnokok! - egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
 

Szabadságért éltem én örökké,
- De ki éli kedvén életét?
Rabbá lettem, s e kemény falak közt
Összezúztam lelkem erejét!
Testvéremmé nőtt már itten a lánc,
Nélküle tán menni se tudok;
De azért egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
 

Börtönömnek legelső vendége,
Jöjj be hozzánk jószívű halál,
Megadod te, amit emberek közt
A nagy lélek sohase talál.
Jöjj be hozzám zarándok csuhádban
Te közös, igénytelen barát.
- Zsarnokok! - egy percnyi rabságot még,
Itt már az, ki szabadságot ád!


 

 




Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom