Elméleti rész (a szépség mibenléte, esztétika)

MileneH.•  2025. július 5. 10:59  •  olvasva: 59


8.


A szépség mibenléte (esszé, részletek)



...tehát nem a megismerés igazodik a tárgyhoz, hanem a tárgy a megismeréshez... Esztétika: a szépség a tárgy célszerűségének a megjelenési formája, de akkor igazából a szépség funkcionális harmónia ...


...
Amikor egy kisbaba megszületik - garantáltan azonnal gyönyörködtetni akar, hogy ezzel biztosítsa a megmaradását, a növény pedig mindenben pontosan illeszkedik a környezetéhez; ehhez a két véglethez képest hol helyezkedik el a Kant-féle szépségfogalom?


 "Érzékfeletti világ", de személyes kapcsolat nélkül nem érzékeljük a tárgyakat szépnek; melyik festő mondta, hogy: "a művészet - szépségbe zárt szeretet"? (Voltaképpen mindegyik). Persze a dolgok lehetnek önmagukban szépek, anélkül hogy ezt felfognánk és értelmeznénk a magunk számára, de ha a szép valami funkcionális összhangot takar, akkor hogyan tudunk különbséget tenni két egyforma kutya, két egyform a növény között a szépségük alapján? és végül is mi a "funkció"? a megmaradás, vagy mi? 


 Szerintem a szépség gyönyörködtet, a szépség funkcionális olyan értelemben, hogy összekötő kapocs két végpont között, a megismerés tárgya és a megismerő között, kiváltja a gyönyörködés reflexét. 


Amikor azt mondjuk, hogy "szép, de hiányzik belőle valami", akkor nem váltja ki a kívánt hatást, nagyon szép, de nem kapok élményt, "rendkívül szép"- ha kapok élményt, "magával ragadóan szép" - ha van elég hiányérzet az élmény számára, és jól tud beágyazódni. 


 Sokszor az "izgalmas" untat, mert nem elég szép, nem hagy elég időt az adaptálódásra és adaptálásra, nem elég funkcionális; mert az élménynek valahol ott a középpontban kell létrejönnie, az információáramlás  középpontjában. Visszahatok egy tájra, hogy szép legyen... Visszahatok egy váza hervadó virágra, hogy szép legyen, igazolom a funkcionalitást, helyeslem.


 Éppen a köztesben, ebben a gyújtópontban jön létre az igazi szépség...A többi csak harmónia, és rendkívül unalmas tud lenni, ahogy a túlpörgetett "izgalmas" dolgok szintén fárasztanak. El kell helyeznem magam valahol az interakcióban.


  Vannak emberek akikről úgy tartjuk, hogy látják az élet szépségeit. Több szépség veszi körül őket? Elvileg nem, ha a szépség objektíve megragadható, akkor mindenkinek ugyanazok a szép dolgok jutnak. Ha a szépség relatív, akkor valakinek sok , másnak egy hajszálnyi jut belőle; de ha a szépség a befogadó előtt és a megfigyelt dolog előtt, kettőjük közt félúton jön létre, akkor érthető, hogy egyszerűen a szerencsétõl függ, mennyi szépséghez jutunk hozzá. Látom a szépséget és a szépség láttatja magát nekem: a szépség kommunikáció.




...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!