tájleírás - rutinelv

Mikijozsa•  2021. április 24. 21:43  •  olvasva: 171

Nézem a távolt, bokrok alatt árnyék szalad egyre,
érdekes szürke a szél; fúj ide. fúj oda is:
Nap veti fényét s mozgat odébb rémárnyakat estig.
langyos a friss levegő - mostanig állt valahol.
Éjjel a Hold jön fel s belenéz olykor a sötétbe,
Szép szerelem gyere már szépem, Ilonka - siess!
Reggel az ablakunkon kopog egy hajnali csóka
enged azonnal a függönyt le hogy távozzon...

Száll a madár - csattog buta  csőrével - Kiabál. 
fára repül kutat és fosztogat egy fiókát
nincs kegyelem  nagyon- nagy  az ő éhsége riasztó -
mennyire egy zabagép, gondolom ez rutin elv


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Csinaj2021. május 3. 10:17

Rutinelv
Could IT tell

Mikijozsa2021. április 25. 11:58

@Törölt tag: azt hiszem, ha az ember gyakorolja és belejön, szinte sajnálja elhagyni ezt a formát, mert kiszüri a szövegből a kisstílű megoldásaimat

Törölt tag2021. április 25. 11:09

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2021. április 25. 09:43

@Törölt tag: igen - nehézkes ritmus de olvasni kellemes - egyébként ez állítólag disztichon valamikor aki nem tudott így írni az nem számított költőnek, de aztán jöttek az apukák kisfiacskái - lányai - ,,et mindenképpen költővé kellett kikiáltani, avanzsálni, ja - valahogy így : "Társhíré tétetik Kofánszky Rutinella mától kezdve nagy költő, aki nem olvassa, tanulja be a a nagy műveit, /amelyek egyébként közönséges prózák egymás alá írva/, mos az nem kap diplomát, stb :)
jó csak vicceltem, de ki tudja már hogy is volt :)
köszönöm hogy olvastál nálam,. legyen szép napod ma is :)

Törölt tag2021. április 25. 08:24

Törölt hozzászólás.