Most a pénz

Most a pénz szép és nagy

most elérhetetlen - vastag,

főleg a másik ember kezében

Dehát, végülis szép a pénz,

mit, hogy szép, remekmű!

Sőt, a pénz nőnemű....

Márpedig nőnél szebb nincs sehol

És a pénz családi protokoll

Ő ápol, dédelget minket

Pici szánkba enni ad,

A pénz ad meleget, ha fázunk,

nélküle nyugtalan az álmunk.

Ó, pénz - pénzecske, igaz, kevés vagy

Mégis te vagy az anyukánk, apukánk,

orvosunk, tanárunk, taníts hogyan

feledjünk el téged, te drágánk,

Bukszánk gyöngye, e létnek istene:

tudjuk, hogy utálsz bennünket

Bár tudnánk imádni téged, ám

ez a mi hibánk, hogy hanyagoljuk

a térdeplőt előtted.

Nemcsoda, ha maholnap éhen halhatunk,

de akkor mondd, mégis, miért vagy szép,

miért olyan vonzó és  kívánatos?

Mondd Mammon, te kegyetlen erő,

már mindent megvettél előlünk?

Így akarsz sanyargatni minket.

te kegyetlen jégarcú soványság,

ki a zsebünkben hízni képtelen,

előbb-utóbb elválnak útjaink.