Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Cérnaként tekerem
Mikijozsa• 2017. március 30. 19:13
Elképzelt cérnaként tekerem hangom
rövid verssorok, bő csévéjére -
mítoszom - akár egy tekercs - nő folyton -
ó, kedves olvasó, lelj békére.
ámbátor voltaképp magamnak írok,
de mégis a nyilvánosság előtt;
s mint tudjuk, egykor rég erre mód nem volt,
még híres költő is ritkán közölt.
Műve előbb fiókban pihent addig,
amíg kiadta valahogy szegény,
közben sárgult a kézirat - már antik
szöveg lett belőle, írott emlék.
Nem volt ismert még a verses langy-dagály,
mely csak játék, nem komoly, hiába
hisszük, valójában örökölt ragály;
könyvekből a vírus, bárki elkapja
szívből-lélekből kivonja szavaink
világgá kürtöl derűt, bánatot -
netre fel, fiúk lányok a dalaink,
éljünk a lehetőséggel, ripp-ropp
Steel2017. március 31. 22:03
Elgondolkodtató igen... Ma már gond nélkül bármit bárhova pakolhat az ember a neten... Írunk magunknak és mégsem... Közben meg szinte ruhátlan lélekkel mutatjuk meg magunkat mindenkinek. Nagyszerű sorok , a múlt és a jelen egymással szemben.
BakosErika2017. március 31. 21:08
Gondolatba ejtő sorok, Miki.
Tetszett.
kevelin2017. március 30. 23:50
Netre fel,fiúk lányok
Kürtöljük világgá
Derüt,bánatot
Igyis van, ezt tesszük,jó kórkèp
Mikijozsa2017. március 30. 20:41
@Eleonora: mostanában ilyenek jutnak eszembe :) köszi a véleményed .)
Eleonora2017. március 30. 20:15
Pedig nemcsak a net, néha az élet is vakít.
Nagyon elgondolkodtatót írtál, megint
Nóra