Mikijozsa blogja

Mikijozsa•  2022. június 25. 11:04

Mese lótusz

Mese lótusz virágzik; figyelek!
szemem elött bűbáj tavak, azon fut
a nádhajó; bő köntöst viselek;
Nem evezek, kezemben egy aranyrúd.

Csokoládém is van, édes, nem itt
találtam, csak a zsebemben feledtem;
harapnám, de nincs több, a mindenit!
s a fáraó lányának félretettem.

Mesémben ím, furán érzem magam;
Hová lettek az evezősök? eltűnt,
a lótusz és el a piramisok.

Egy Mózes kosarat látok - szavam
elakad, mert az idő lerövidült;
Szekér tart erre , kerék nyikorog.



Mikijozsa•  2022. június 21. 10:25

Búcsú

Barátim, magyarul beszélő, író
hölgyek urak, hű követőim és
makacs ellenségeim, mondhatom, jó
helyen voltam, hol írogattam én...

Mit irtam mit nem? más nem irta mégse
helyettem, s hogy jól tettem vagy miként
a jövő majd megállapítja nézve
e termésre -,pártatlan, most kiszállnék.

De a világ nem áll meg, ritkul és
fogy, ugyanis az emberre aligha
lesz ezután szükség s ki fog olvasni

ne tőlem kérdezzétek abból még
kevesebb emberke lesz, palacsinta
legyen a többi telik - hát ennyi :)



Mikijozsa•  2022. június 16. 11:38

Teketória

Nem is gondoltam volna hogy a vers
nem művészi tett, hanem totojázás;
Vacillál az író, miért nonszensz,
miért különös ez a danolászás?

Faágnak tűnik minden sor, kinőt
a törzsből és csavart egyet a testén;
S a levelei mint sok lelkifröcs
adag - ezekből áll össze a verskép.

Mivel festi? hát érzéssel; a szín
vagy ezüst, vagy piros, amibe zöld nincs,
se sárga, de a kék - keret, bilincs.

A baj az, hogy nőnek igényeim,
legyen még több jó rím, még több remekmű,
nem lesz, csak szózat, menydörgésszerű.



Mikijozsa•  2022. június 7. 17:29

a jóisten verse vagyok

Beolvadok a fűbe, most nincs idő
szerelemre gondolni, már ebédelt
a család, hálával befejező
ima után futnék neki a szélnek,

Valószínű hamar öregedik
az ember s a romantika szemernyit
sem fékezi, de azért fellazít;
strófa vagyok amit az isten irt.

Négy öt sor, csattanó nélkül marad,
de piszkozat, s előreláthatólag
a tárgya gyermekkor nélküli dal.

Fakéregbe karcolt sebek maródtak
jövőmbe, szédült aki olvasta;
s ha sírok csepp könnyem pejszürke gyanta.






Mikijozsa•  2022. június 4. 10:31

Varázsszó - csiga

Csiga, ki tekerte házát? belé
ki teremtett lakót?  nos, a mi éltünk
egy ilyen csigaház, de visszafelé
fogyogat már, s ha végső pontba érünk,

megint indul, s építi azt, teker
bele a következő nagy kalandba;
Szerelem a neve, rájöttem, ez
az erő, onnan ered, ő akarja.

Az a másik, a szerelmem egyik
pólusa, ki engem vonz, és nem érem
utol soha, mindig közeledünk;

valamennyire elérjük egyik
a másikat, de ez csalóka, mégsem
igazi, hiszen ez inkább a vesztünk...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom