Virágba boruló fák

 Virágba boruló fák
Kitárom ablakom,mit látok, egy csoda:
Cseresznyefám benéz, éppen az arcomba.
Elbűvölten nézem, millió virágát,
Rózsaszín szirmai lelkemet kitárják.

Kinyújtom a karom, kitárom tenyerem,
Szirmai susogva simulnak most bele.
Összeölelkezve ketten vannak párban, ,
Mint egy szerelmespár simulnak egymásra.

Szellő fám ringatja,táncolnak szirmai,
Boldogan siklanak, kergetik vágyaik.
Nem sejtik, hogy e tánc utolsó lesz talán,
Rózsaszín szőnyeget hintenek fa alá.

Száz virág rózsaszín, ékes színorgia,
Susogásuk szebb ,mint egy lágy szimfónia.
Tudják ők, hogy nem tart örökké e pompa,
De pusztulásuk majd a friss termést hozza!