Hét nő Patakon

Rómeót játszott az operett Tokajban,

A festőin szép romantikus Katlanban.

Megbeszéltük,Sárospatakra lemegyünk, 

Ott hatalmas nagy,csajos bulit rendezünk.

 

 Lányaim, s én, két unokámmal nyomomban

beültünk a kocsiba, kalandra , mondtam.

Megérkeztünk hát,Évi húgom Kittivel

Várt minket egy fantasztikus reggelivel. 

 

Ropogós ágynemű, virág az asztalon,

Kitett magáért a kishúgom, mondhatom.

 Fogadásra hideg,étel, ital , szendvics,

A szemében szeretet, s boldogság, rejlik.

 

Pár óra pihenés, kezdődhet a móka,

Mind a heten izgultunk, nagy buli lesz még ma,

Összedugtuk a fejünket,annyi látnivaló van,

Menjünk együtt hajókázni, majd jöhet a séta!

 

Jó egy órát hajókáztunk a csendes Bodrogon,

A hajóorrban a lányok vígak voltak,s boldogok.

A templom, és a vár aljában leültünk egy pab-ban ,

Ettünk, ittunk, nevetgéltünk,viháncolt a csapat.

 

Nem tudom, hogy ez a hét nő mitől volt oly boldog,

Húgom szerint ily jókedvet a szeretet hozott.

Másnap aztán nekivágtunk az Újhelyi kalandnak,

Felvonóval mentünk fel a szédítő magasba.

 

A mélységtől és magasságtól iszonyodnak lányaim,

De megérte, hogy leküzdötték a felemelő látványért.

Elénk tárult a Bodrogköz, megmutatva szépségét,

Varázslatos hegyeit, s a csillogó Bodrog medrét.

 

Leérve a városba az ég beborult és leszakadt,

Függönyt vonva elibénk az iszonyatos vihar.

Percek múlva elvonult, mint aki itt se járt,

Felszáradt az út, perzselt tovább a nyár.

 

Este aztán Tokajban a gyönyörű katlanban

Megnéztük a Rómeót, és élveztük a dalokat.

Kerti parti várt reánk hazatérve Patakra ,

Géza pedig grillezett, majd táncoltunk a magnóra.

 

Elszállt ez a pár boldog nap,haza készülődtünk,

Búcsúzóul a hajunkba Géza rózsát tűzött.

Elindultunk hazafelé, de benn a kocsiban

Üzenetként énekeltünk , micsoda három nap!