Meskenye blogja

Meskenye•  2019. május 24. 15:25

Rembrandt vallásos művei

Bár sokan rézkarcairól ismerik, Rembrandtnak számos híres festménye is volt, gyakran vallási témákkal. A rábahídvégi Művházban tartott előadás során a látogatók nemcsak ezen műveket csodálhatták meg, de a nagy festő életéről is sokat megtudhattak Reisinger János irodalomtörténész előadásában.

A híres festő a 17. században született, 1606. július 15.-én a Holland Leidenben. Az alap iskola kijárása után egyetemre ment, azonban azt elhagyta, hogy szülei beleegyezésével festő legyen. Életében a korhoz képest jól élt, azonban négy gyermekéből csak az utolsó, Titus érte meg a felnőttkort. Ezen tragédiák azonban nem tudták megtörni, és teljes erejével támogatta családját ezek után is.

Rembrandt nem csak festő, hanem műgyűjtő és tanár is is volt, házába (amely ma múzeumként működik) rengeteg tehetéges tanítványt hívott meg. Hírnévben sem szenvedett hiányt, 25 éves korára már Amszterdamból kapott megrendeléseket.

 

Maga az előadás kétrészes volt. Az első rész Rembrandt ószövetséget feldolgozó képeiről beszélt. Jó érzéssel töltött el az, hogy ennyi ember érdeklődik a téma iránt, hisz legnyagyobb meglepetésemre az előadás teltházas volt.

Az előadás második része Április 5.-én lett megtartva. Ebben a szegmensben az irodalomtörténész az Újszövetségre, főleg a Jézust ábrázoló képekre helyezte a hangsúlyt. Bár Jézus élete bőven kínál alapanyagot, a legtöbb festő mégis a kereszthalálra - mint az újszövetség legdrámaibb részére - helyezte a hangsúlyt. Bár ezen esemény sok híres festményen meg lett örökítve, a legtöbb figyelmet azon a napon is Rembrandt kapta, hiszen az ő képe a legismertebbek között van ebben a témában.

Bár azon a napon érezhetően kevesebb ember jelent meg, jó volt látni, hogy így is szép számmal vannak kitartó érdeklődők. Személy szerint szívesen látnák ilyen előadásokat a jövőben, talán Michelangelo vagy Da Vinci művészetével a központban.

Meskenye•  2018. november 7. 20:01

A tehetségkutatók "tehetségei"

A mai ember mindennapi szórakoztatásában nagy szerepet tölt be a televíziókban sugárzott - különböző néven futó – „tehetségkutató” műsor, ahol általában négy ember véleményezi az előadott produkciókat a győzelem érdekében.                                                                                                          

Sokakban felmerülhet a kérdés egy ilyen adása közben, hogy ki a tehetséges. Egyáltalán mi a tehetség?

Mikor ezt a kérdést feltesszük, sok szempontot meg kell vizsgálni. Lehetséges,hogy több potenciál rejlik abban, aki eddig csak otthon a fürdőszobának énekelt, de kissé iskolázatlan hangja miatt, nem tudja úgy elnyerni a zsűri támogatását, mint azon társai, akik esetleg pár évet már eltöltöttek egy zenetanár felügyelete alatt.

Nagyon sok múlik, a zsűri szimpátiáján, esetleg a jelentkező anyagi, társadalmi hátterén, s így előfordulhat az az eset, hogy arra érdemtelen jut tovább a válogatókból.

Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a mesterséges „sztárcsinálásnak” mindenképp vannak buktatói. Nem mindig lehet egy előadó stílusát, hangját, dalait rá erőltetni a tömeg ízlésére. Az is gondolkodásra ad okot, hogy egy „felfutatott” előadó mennyire tudhatja be, magáénak a sikert, amit egy Presser Gábor vagy Dés László által írt dallal ért el. Lehetséges, hogy bármelyikünk lehet sztár ha a megfelelő dalt a megfelelő hangszerelésben és a megfelelő háttértámogatással előadjuk? Ez mindenképp töprengésre ad okot.

A média és a szórakoztatóipar hatalma ugyanakkor túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk az estéről-estére fellépő dalnokokat s néhány igazi szép nagy karriernek is lehettünk tanúi. Rúzsa Magdi, Tóth Vera, Tóth Gabi, és még jó páran valóban értékeket raktak le a könnyűzene piacán.

 Mindebből a tanulságot levonva: Üssük el nyugodtan szombat estéinket valamely csatorna „sztárkereső” műsorával, szórakozzunk jól az előadók apróbb csetlés-botlásain vagy épp sikerein, de annak eldöntését, hogy ki az aki számunkra megnyerő zenei tehetség bízzuk saját ízlésünkre, ennek eldöntését ne bízzuk senki másra.

 

Meskenye•  2018. október 30. 10:53

Kurultaj-Magyar törzsi gyűlés

  Az idén 10. éve, hogy megrendezésre került Bugacon az első Kurultaj, mely a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb ünnepe, egyben a hun- és türk tudatú népek találkozója. A rendezvényen 27 nemzet képviselte magát,- köztük törökök, kazahok, ujgurok, burjátok, jakutok, mongolok, és sok más keleti népek.   A háromnapos esemény bővelkedett látnivalókba. A küzdőtéren ázsiai és kárpát-medencei hagyomárnyörző csapatok tartották lovas és harci bemutatóikat, volt solymász-agarász-íjászbemutató. Megrendezésre került a "Puszták viadala" lovasverseny is, amely a X. századbeli szabályrendszer szerinti, vidám hangulatos vetélkedő, melynek eredeti célja a ló és lovasának együttműködését volt hivatott fejleszteni. A háromnapos forgatagba bárki találkozhatott csikósokkal, huszárokkal, lovasíjászokkal, középkori ruhába öltözött hagyományörzőkkel is. A sportsátorba bárki kipróbálhatta magát bothúzásban, övbirkozásban, esetleg szablyavívásban.A rendezvény területén minden évben felépül egy korabeli jurtafalu, melynek - az ide évbe először - volt szerencsém a lakója lenni. Családommal és barátaimmal elhatáruztuk, hogy mi is teljes egészébe át szeretnénk élni az ünnep hangulatát; egy felejthetetlen hétvégére átérezhettük, milyen is lehetett az élet az ősi szállásokon. Éjszakába nyúló sámándoboloások, a jurtába eltöltött beszélgetések, a korabeli világ felelevenítése tették emlékezetessé az ott eltöltött időt.A hófehér jurták közé betévedő idegen, napjainkba is megismerhette a magyar törzsek vendégszeretetté, hisz bármely látogató, érdeklődő szívesen látott vendég volt egy italra, vagy esetleg pár falat ételre.A szervezők arról is gondoskodtak, hogy aki a kézműves ipar remekeit szerette volna megcsodálni, esetleg hazavinni, azt is megtehesse: Itt található Európa legnagyobb vására, kizárólag kézműves termékekkel és őstermelők terményeivel. Volt ott minden, mit csak a szem- száj kívánhat: az ősi íjfeszítő népek konyháinak minden finomsága; alkalmunk volt megkóstolni a kumiszt is, mely őseink kedvelt itala volt, s melyet az ázsiai népek mai napig is előszeretettel fogyasztanak. De lehet venni gyönyörű ruhákat, bőr vérteket, tarsolyokat, korabeli fegyvereket, fa játékokat, s minden egyebet, amit az emberi ügyesség hagyományos anyagokból alkotni képes.

Az előadósátorban neves írók, költők, történészek és antropológusok tartottak előadásokat; Megfordult Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, egyben a rendezvény fővédnöke.

A színpadon is felsorakoztak a nagy nevek: Ismerős Arcok, Petrás Mária, Kovács Nóri, a Regélő Fehér Táltos dobkör, valamint rengeteg vendégelőadó a testvérnépek képviseletében.
A rendezvényt vasárnap este szertűz zárta, mely ősmagyar vallás rítusai szerint egyesíti a szétszakadt Kárpát-Haza négy sarkából hozott földet, vizet, füvet, valamint Tengri, a magyarok öregistenének áldását kéri a nemzetre.

 Bár a Kurultaj csak minden második évben van, de jövőre is érdemes kilátogatni  Bugacra; az Ősök napját fogják megrendezni, mely kizárólagosan csak a kárpát-medencei és az innen elszármazott magyarság találkozója.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom