Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Támadók a Földről
Mesiko-szan 2021. február 20. 15:51 olvasva: 110
Támadók a Földről
A Mars vezetője, a vén Zoárd apó,
Látja, hogy nyugtalan a többi marslakó,
Támadni kész a lény, minek neve ember,
Jön nagy űrhajókkal és hadseregekkel,
Bolygóját, a Földet már rég tönkretette,
A Marsra most ezért a szemét vetette.
Mert milyen az ember? Mire szemét veti,
Nem számít, hogy másé, akkor is elveszi.
És amiért elvett, azért nem mond hálát,
Hivalkodik vele, hogy jelzi nagyságát,
És hogyha már ráun, ha már nem kell neki,
Eldobja, de előtte még tönkreteszi.
A Föld már tönkrement, a Mars lenne soron?
Az ember idejön, s pusztít lépten-nyomon,
Zoárd apó ránéz a marsbeli tájra,
Narancssárga égre, szép vörös sziklákra,
Hogyha jön az ember, ezt mind elpusztítja,
És a Marsnak népét egy szálig kiirtja?
Vagy ha nem irtja ki, jó lesz rabszolgának?
Ez lenne a jövő? Nem tetszik Zoárdnak!
Össze is hívatja Marsnak összes népét,
Elmondja, hogy látja támadás veszélyét.
„Megvédjük a Marst, ha kell életünk árán!
Legyen az embernél fegyver, csel vagy ármány!”
Mars népe éljenez, mindenki fog fegyvert,
Így várja készülten a támadó embert.
Jönnek az emberek sebes űrhajókkal,
Nagy sugárvetőkkel és plazmahálókkal,
Ám Mars bátor népe a támadást állja,
Majd össztüzet zúdít emberek hadára,
Visszavonul eztán az emberek hada,
Nem lett egyelőre Marson diadala,
S a Földön a tévé, rádió ezt szórja:
Veszélyes és gonosz Mars minden lakója.
Készítenek ebből fantasztikus filmet,
El is hiszed, ember, hiszen el kell hinned.