Egy másik világ

Egy másik világ

 

Május van, de nem volt meleg idő eddig,

Ábrándosan nézek a felhős egekig,

Ott a felhőkön túl az arany nap nevet,

Ő is, angyalok is ismerik a neved.

 

Ott ülsz kávézóban bécsi habos mellett,

Vidám szerelemről készül az új versed,

Körötted társaid, hősei Nyugatnak

Mosolyogva isszák édesét szavadnak.

 

Szólal a gramofon, lassú, sanzon zene,

Cigarettád füstje keringőzik vele.

Másra haragudna ezért tulaj néni,

De neked, nagy költő, még ezt is elnézi.

 

Írod e világban a szép eclogákat,

Amik most valahogy könnyedek, vidámak,

Megérdemled, hiszen mutattad, hogy kellett

Embertelen korban maradni embernek.

 

Régi emlék csupán fogság, munkatábor,

Erőltetett menet, rettegés haláltól,

Fegyverek, fegyőrök, fogcsikorgás: „Tarts ki!”

Mindezt feledteti bájoló lány Fanni.

 

Verstől, novelláktól hangos ez az asztal,

Készül a sütemény rózsás málnahabbal,

Elbúcsúzok  halkan, tovább nem zavarlak,

Maradj meg örökké nagy halhatatlannak.

(Radnóti Miklós tiszteletére)