Feljegyzések, érzelmek

Vers
Mersinho•  2021. december 31. 23:53

Mert fontos vagy egy életre

Vársz rám, legalábbis ezt súgják a hangok
Naív lennék ha hallgatnék rájuk.
Elfogytam de már oly rég, nem is emlékszem
Szeretném ha nem nyelne el a félelem.

De hisz én vagyok a szívós férfi, dehogy
Kívülről, lehet.. belül; rohadok.
Ha kérdeznének hogy én most ki is vagyok
Válaszom csak annyi lenne hogy kivagyok.

Annó szerettem úgy valóban sok mindent
A szemét ahogyan izott értem
A száját hogy epekedve lett közte csend
És kezét ahogy kereste forrón kezem.

Elmúlt.,. talán kár érte, talán jobb is most
Hisz így nincs esélye hogy elrontsa.
De összevisszabeszélek, nem is ő, én
Így már nem rontom el, nem fekszik így mellém

Túl szép is volt, rettegtem benne, féltettem
Humor: féltem hogy majd tönkreteszem
És most, pont ő sír olyan nagyon a kanapén
Parázsló szemét kioltottam, sötét mint a szén.

Nahát ezért nem hallgatok a hangokra
Ne várj rám, vigyázz a szép szemedre
És mi hevesen ég bennük a lángokra.
Nem írok rád, mert fontos vagy egy életre.
Hallgass rám: Soha ne halgass a szavamra.


Mersinho•  2021. november 23. 15:15

Átírat /A sorok közt hiába kereslek/

Nézd milyen erősen zuhog
Mennyivel kitartóbb mint én
A busz ablakán egyre csak kopog
Látod, feladtam már az elején.

Hányszor mondtam, hogyan érzek?
Egyszer, és te csak nevettél
Mosolyod,szavad...nemnek vettelek
Pedig talán viszont is szerettél.

Kék ledfény, ideget tépve villog
Ütemre pihegő keblek...
Bágyító rázkódtatás a buszon
A sorok közt hiába kereslek.

Verset írnék terólad, de neved
A papíron már csak egy ázott folt
Csak egy könnycsepp jelzi
Hogy valaha ott volt.

Mersinho•  2021. július 7. 17:29

Rendíthetetlen

Szerettem magam, az önbizalmam adott erőt

Elhitettem magammal, hogy nagyobb vagyok

Magasztosabb, azt hittem magabiztosságom törhetetlen.

Azt hittem emberek szemében ennél szebbnek mutatok.


Rendíthetetlen sziklából, 5 perc alatt

Darabokra tört szilánkok lettek csak szétszórva.

Mielőtt felkeltem, egom volt a pajzsom

Az igazság fáj, levetkőztet vesédbe látva.


Mikor tévedsz, úgy érzed nem lehet.

Mikor magadban csalódsz

Egyszerűen csak nézed, nem hiszed.

Mindenbe amiben lehet kapaszkodsz.


De közben az egész világ csúszik ki lábad alól

Te pedig csak keresed a kifogásokat valahol.


Át kell magad rangsorolni,

És ostoba képzelődésekben hinni.

Kiket eddig gyengének tartottál, lenéznek

Azok lesznek feletted és kárörvendve nevetnek.


Mersinho•  2021. február 3. 18:13

Szép voltál álmomban

Nem tudom mit érzek

Mikor téged nézlek

Reggel mikor felkelsz, kócosan, álmosan...

A világ munkába indul lomhán, szorgosan.

Majd felébredek én is, egy üres szobában

Nincs mellettem senki....., de azért szép voltál álmomban.

Mersinho•  2020. május 19. 08:55

Láthatatlannak /3/

Sokszor magam elé képzelem

Hogy én csak egy kísértet vagyok.

Utcákon nem hallatszik léptem

Látok, de láthatatlan vagyok.


Van testem kezem, csak nem láttok

Van agyam, teszek-veszek élek,

De csak így a láthatatlannak.

(Enni-inni ugyanúgy kérek.)


Elképzelem......


Hálószobádba besurrannék,

Titotkban te melléd feküdnék.

Kezemmel arcod simogatnám,

Becézve, szép álmokat adván.


Majd korán reggel megvirradván

Gyengéden én keltenélek.

A ruháidat rád én adnám,

Közben tested csodálnám, szeretlek



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom