Éden I

Ez az Éden nevű versciklus első része......Figyelem...ezt még régen írtam nagyon..úgyhogy a jelenre már nem vonatkoznak...a vers hibáiért pedig elnézést kérek előre is...azóta már (szerintem) javultam, úgyhogy itt még rosszabbak a vers formái...

Nehéz szavakkal

Gyönyörűségedet leírni,

De én mégis megpróbálom hasonlattal

Sugárzó szépségedet pontosan körül írni.

Mikor elöszőr 

Megláttalak, már akkor tudtam, 

Hogy te mennyire különleges vagy. Töbször 

Rád tekintem. Szépségeden elcsodálkoztam.

Mikor elöször

Rám néztél, már elvarázsoltál.

Gyönyörű zöld szemed, kristály tiszta tükör,

Csodálatos csillogásával meghódítottál.

A csodálatos 

Fényed, s varázslatos hatásod

Lenyűgözött. A szíved barátságos 

Volt, mégis vad. Ilyen volt egész kisugárzásod.

Tartózkodó is 

Voltál, de vonzódtál irántam

És ezt te észrevetteted velem mégis...

Én szinte el sem akartam hinni, mit találtam.

Mert kincset kaptam

A te személyedben, szerelmedben.

És én ezért cserébe, hogy mit adtam?

Azt amit tudtam a szerelemre gyúlt szívemet.

A mosolyodra 

Teljesen tisztán emlékszek még,

Mintha nem rég, hanem tegnap történt volna.

Szívem a te mosolyodtól még most is mindig ég.

És az ajkaid?

Erről még beszélni, álmodni 

Sem merek, mert félek szavam eltikkad,

Mikor megpróbálom leírni, és rágondolni.

A te szavaid,

És a te szíved, lángolásod

Megragad, mint a te áttetsző ajkaid,

Hófehér fogaid és tiszta kacagásod.

Legszebb az, mikor 

A te szőke hajadat kibontva látom...

Mikor a nap arra süt, s akkor

Csillog ezernyi fényben, szépen és gyönyörűen.

Mikor zuhatagként 

Omlik alá szőke hajtincsed,

S világitó fáklyaként 

Izzik zöld szemed.

De te bárhogyan 

Néznél is ki. számomra mindig 

Ugyanaz maradsz, gyönyörűen, boldogan 

Az én szerelmem, Édenem életem végéig....

( Éden női becenév )