A reggelek

Mersinho•  2023. január 8. 14:09  •  olvasva: 81

Mámort fúj át rajtad piheg
picit gyengét. - És eldalolja a hajnalt
Hogy még alig élt, csak gyermek.

De én egyre befogom két fülem
Ígérem egyszer megszeretem a reggelt.
Szurkolok; az éjben te is megleld
Mi fogva tartja a szomorú embert.

Oh némelyek korán kelnek, fénnyel
S elvakítja őket a munkavágy
Oh az ilyen éjt sosem lát.

Mint mécsesben a bolondult legyek
Zúgnak pörögnek hisznek a fénynek
Olyan mind. - Pár bogár egész soká
Keringőzik majd váltanak lassúvá-
Zümmögésük haldokló spirálban-
vékonyodik át sikollyá.

s egy koravén diák megy ott, utat nézi
Minden bánatát cigijébe tekeri
Lassan szívja parázslik, élvezi. Majd az
ördög egy csókot ad neki.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2023. január 23. 16:09

Törölt hozzászólás.

Mersinho2023. január 23. 16:06

@Törölt tag: talán az egyetlen

Törölt tag2023. január 23. 15:52

Törölt hozzászólás.

Mersinho2023. január 23. 15:04

@Törölt tag:
Csendet még sosem hazudott senki
Ördögöt, Istent eh már mennyit.

:))

Törölt tag2023. január 18. 06:04

Törölt hozzászólás.

Mersinho2023. január 9. 19:55

@skary: csókolják, csókoljuk meg ilyesmik ))

skary2023. január 8. 14:34

tekerik-tekerjük stb :)