Menta blogja

Vers
Menta•  2024. május 21. 09:34

Harag

Ahol naptalan folyók sírnak,
ott morog a víz, párát zihál,
a föld válasznélküli csendje
szívekben vasércet kalapál.

Oly magasak a hegyek arra,
szakadék fölött táncol a szél,
csipkés álmokat tép a gerinc,
aki elment egyszer hazatér.

Menta•  2024. május 16. 14:51

Várlak

Szemlélődök csendesen
Égen bársony csillagpor
Nincs egyéb csak messzeség
Égre néző ablakok

Mankón jár a bölcsesség
Vénebb mint e romos ház
Álmos medve a vidék
Szárba szökkent a kalász

Lusta felhő az idő
Széles utcán jár a szél
Várok várok míg megjössz
Szenvedés a költőé

Menta•  2024. május 10. 10:03

Ünnep

érik már az eper
piros a cseresznye
a tavasz karmester

leggyönyörűbb hónap
májusban születtem
ma van a legszebb nap

kicsit kékebb az ég
bókolnak a rózsák
mintha csak álmodnék

a rigó füttyenti
igazi ajándék
tavasszal születni

Menta•  2024. május 2. 11:39

Szívhang

Májusi anziksz

Rózsákat simogat a szellő,
harmatos szirmokon fény játszik,
a kis csepp sejtelmesen rezgő,
a futórózsa falra mászik.

Az azúr égbolt, mint a harang,
cseng-bong alatta az énekszó,
hajlong a nótára a pitypang,
szellő szárnyán száll a pillangó.

Akácvirág illata megcsap,
fehér habon siklik a visszhang,
arany fényét szórja rá a nap.
Május van, dobogja a szívhang.


Menta•  2024. április 30. 11:54

Valahol

Valahol, valaki vár, tudom.
Aki majd meghallja a szavam,
egy szív, amely csak értem dobog,
vár, nem hagy el sosem, Istenem!

Valahol, túl-túl a tengeren,
talán a Hold másik oldalán,
hova nem lát szemem a sötét
éjen át, tudom, hogy vár reám.

Valahol távol, vagy épp közel,
az is lehet, a házfalon túl,
ott van ő, ilyen közel, a fal
túlsó oldalán, csakis rám vár.

Christina Rossetti: Somewhere or Othec c. verse után szabadon.