Melody18 blogja

Olyan gyorsan elment az idő... 

Azon kaptam magam, hogy mingyárt ennek is vége...

Gőzerővel tanultunk már szeptembertől és az idő múlásával egyre többet és többet...

Egyik szemem sírt a másik nevetett...

Szinte már egy család voltunk imádtuk az osztályfönökünk tanáraink.

Mindig mondták számukra mi voltunk a legjobb és leg sokszínűbb osztály.

Megkaptuk a vizsgatételeket a szóbelihez onnantól gőzerővel előre irasbelibol pedig a tavalyi vizsgatétel alapján gyakoroltunk.

 Februárban volt a kitűző átadásunk amit nagyon vártunk.

Keringő helyett kitaláltuk, hogy csinálunk egy osztálytáncot majd párban is táncolunk egyes részeken régiesebb zenékre majd aztán felvettük videóra és a szalag tűző napján levetítették a családtagoknak vendégeknek és azoknak kik a suliból megtiszteltek minket a jelenlétükkel.

Én egy beszédet írtam és fel is olvastam háláról és csupa csupa szeretről kialakult barátságról szólt.

Az egész ünnepély nagyon megható és hangulatos volt. Mindenki meg kapta a kitűzőjét amit az osztályfőnök tűzött fel.

Május 5-én volt a ballagàsunk több osztállyal egyszerre. Gőzerővel készültünk rá.. éneket gyakoroltunk volt aki szolót is énekelt benne én és az egyik lány osztálytársam írtunk egy beszédet amiben a saját részünket együtt is olvastuk fel. 

A ballagás napján mindenki az osztály termében gyülekezett és mondott pár szót az osztályfőnökünk hozzánk.  Megkaptuk a tarisznyánkat.

 Aztán párban "álltunk" a folyosón majd végig vonoltunk az udvaron és hátul az udvaron osztályonként elfoglaltuk a helyünket. Igazgató mondott pár sort. Majd végig hallgattuk az osztályok produkcióját.

Majd mindenkinek bemondták a nevét és lufit engedtük fel.

Nemsokára pedig következtek a vizsgák..

Iràsbelivel kezdtük ami hosszú- hosszú feladat lapból állt ez volt az informatika része Excel, Word ismereteink.

Pár nap múlva jött a szóbeli ami miatt sokkal jobban izgultam. Ugyanis volt egy tétel üzleti kommunikációból amit nem akartam kihúzni a legnehezebb tétel volt számomra..

Á b c sorrendben hívtak be minket hárommasával. Én az első csapatban mentem be..

Életemben először volt ilyen szempontból szerencsém hiszen kihúztam az egyik kedven tanárom tételét a Jegyzőkönyvet. Majd vissza ültem az asztalomhoz és elkezdtem kidolgozni a tételt. Majd nemsokára rá kimentem és le feleltem belőle ötösre.

Miután mindenki le felelt vára köztünk hiszen az nap értékelték ki az írásbeli eredményét is édesanyám persze végig melettem volt.

Egyszer csak szólt a vizsga elnök, hogy menjünk be a terembe ahol kiosztották a bizonyítványainkat. Átvettem az enyémet és azzal a lendülettel oda is adtam édesanyámnak, hogy nézze meg mert én féltem az eredménytől majd nagyon meg örültem mikor mondta, mutatta, hogy négyes lett.

Este pedig jött a banket amire iszonyatosan sokat készültünk mindannyian.

Az osztályfőnököm egy saját búcsú beszéddel miközben "kiálltam" olvasni melettem állt 2 másik osztálytársam akik a beszédet végén oda adták a virágot és az ajándékot.

Miközben olvastam a beszédem rá néztem párszor az osztályfőnökömre meghatódott könnyek szöktek szemeiben.

Majd leültünk az asztal különböző részeire jókat ettünk, ittunk,beszélgettünk.

Később az osztályfőnökünkkel maradtunk táncoltunk, zenét hallgattunk.

Majd elbucsuztunk egymástól.

A kapcsolat, barátsàgok maradtak..❤🙏🏻

Elkezdődött 2016-ban az év... mivel nekem nem javasolták az előkészítő osztályt ezért azonnal "bedobtak a mely vízbe".. az az a Számítógépes adat rögzítő szakma 9. Évfolyamában.

Voltak akik már előkészítőből ismerték egymást de szerencsére jól fogadták az újonnan érkezőket köztük engem is.

Első nap az osztályfőnök mondta a két lábon járó osztálytársaknak, hogy amiben tudnak szünetben segítsenek nekünk kerekesszékeseknek kaját kivenni a táskából ebédlőben átmenni ilyesmi.

Nálam ez igy is történt első nap szünetben 2 lány osztálytársam jött is oda lelkesen, hogy hadd segítsenek. Azonnal megtaláltuk a közös hangot. Együtt is mentünk ebédelni felváltva tolták is a kerekesszékem. Mialatt ebédeltünk beszélgetni, nevetgélni kezdtünk mint akik ezer éve ismerik egymást. 

Hamar beilleszkedtem mindkét helyre. Volt, hogy a gyógytorna külön volt volt, hogy suli helyett a Merekben de volt olyan, hogy mindennap az osztálytársaimmal együtt.

Vissza mentünk az osztályba és az odáig vezető úton megbeszéltük, hogy órák után még "lògunk" kicsit együtt meg iszunk egy kávét. Igy is lett és még a szüleim is megismerték mert ők meg nem sok idő elteltével érkeztek hozzám.

A delutánjaim általában tanulással és a merekes életről szóltak erről majd később !

 Első 2-3 hónapban szinte mindennap mert akkor már apukám 1 éve Pesten dolgozott a bátyámmal együtt a szállásuk egy komplett lakás volt igy anyukámnak sem kelett mindennap oda vissza 150 km utaznia volt úgy, hogy én is odamentem hétvégente "haza".

Eleinte majdnem minden hétvégén hazajártam volt, hogy apukámmal vonattal, volt, hogy mentőszolgálattal.

Telt múlt az idő időközben lettek a Merekben is és a suliban is barátaim igy nem minden hétvégén mentem haza előre megbeszéltük, hogy programot csinálunk hétvégén vagy esetleg koncertre megyünk de erre majd egy következő részben jobban kitérek :)

Eljött az év vége felkészítettek minket, hogy következő évben vizsga ami olyan volt mint egy érettségi.. de erre is kitérek a következő részben !

2016. 08.29-én egy nyári napon reggel olyan 9:00 körül volt a Merekben a beköltözés. Nagyon vártam bár olyannyira is izgultam mivel addig a napig sosem voltam távol a szüleimtől.

Csecsemőkoromtól Kiskunhalasra jártam a kis Pető intézetben először korai fejlesztés aztán óvoda és általános iskola.

Mikor még csecsemő és majd óvodás lettem mindennap anyukám hozott vitt.

Mikor màr iskolás lettem támogatószolgálat reggel elvitt este hazavitt.

Egyhangúan éltem a mindennapjaim . Nem voltak barátaim nem igazán mentem bárhova is.

Elérkezett a 8. Osztály felvételi aztán majd ballagás 14 éves voltam. Vártam már, hogy új helyre kerulhessek ide leginkább azt, hogy "ki nyíljon" előttem  a világ.. 

Budapesten felvételiztem  pót felvételin mert egészségi problémák miatt a fevételi napján lábadoztam műtét után

Elérkezett a pótfelvételi napja reggel korán indultunk Pestre a szüleimmel nagyon izgultam..

Gimnáziumba jelentkeztem az Addeturba megírtam a felvételi lapot azt mondták teljesen jól csináltam de úgy ítélték meg fizikailag nem tudnám végig csinálni.

Teljesen összetörtem.

Aztán át küldtek a Szakiskolában ott is felvételiztem számítógépes adatrögzítésből.

Ott màr az nap megmondták felvesznek annyira jól teljesítettem.

De még itt sem volt minden oly könnyű hiszen mikor már biztosra megtudtuk, hogy a szakiskolában felvettek felvételiznem kelett a merekben lakhatás szempontjából.

Ahol megkérdezték mit akarok én itt ilyen fiatalon?

Feleltem iskolába járni. Nem igazán akartak felvenni a koromból kifolyólag túl fiatal vagy mondták..

Aztán a suli miatt mégiscsak felvettek..

2001.12. 18-án kibujtam anyukám hasából a kiírt hónaphoz képest elég hamar és elég hirtelen történt minden.

Anyukámék éppen akkor Jász- Nagykun Szolnok megyében voltak szüleinél. De ahogyan ez történni szokott előtte rutin vizsgálat,hogy minden rendben van e a babával ez velünk is megtörtént azt mondta a doki nyugodtan mehetnek makk egészséges vagyok minden rendben velem...

2001.12.18-án este 20:55-kor anyukám érzett egy görcs szerű fájdalmat és a fejem bubja kibújt a hasából nem sírtam fel mint ahogyan a babák szoktak már halott voltam gyorsan hívtak anyukámhoz mentőt...Debrecenbe szállítottak minket  azt mondták ők nem küzdenek értem.. Onnan tovább szállítottak Karcagra és ott élesztettek újra 3,5 òrán keresztül de még akkor sem értették mi történhetett...

Miután újra élesztettek akkor sem volt még minden igazàn happy...

Felkészítették a szüleim arra,hogy 1% esélyt adnak az életben maradásomra..

Hosszú-hosszù ideig inkubátorban kelett lennem figyelni az állapotom nehogy kapjak egy agyvérzést vagy bármi mást elzárva a családomtól de anyukám nem hagyott ott nővérszállót választotta.. 

Másfél éves koromban kiderült, hogy a mozgásszervi idegrendszerem sérült meg ezáltal a mozgásom visszamaradott volt.

2020.10.09 15:20