Melody18 blogja

Májusban Budapestre költöztünk ami engem boldogsággal töltött el mert itt vannak a barátaim. Több a kimozdulási lehetőség stb.

Május 28-án találkoztam is az egyik barátnőmmel akit még a középiskolában ismertem meg. Elmentünk a kedvenc helyemre kávézni. Másnap pedig ő jött el hozzám beszélgettünk, képeket csináltunk. Amikor csak tudtunk találkoztunk Shoppingolni is voltunk 🥰

Volt olyan alkalom amikor egyszerre 3 helyen is dolgoztam. Egy cég egy Alapítvány és a saját kézműves munkáim.

Jártunk sok helyen a szüleimmel:Állatkert, Tropicárium és még sok-sok hely. 

Majd a kiskutyám 1 éves lett augusztus 7-én 🐶🥰 Hercegnőhöz méltóan fel is köszöntöttük.🐶💕

Egy ideje már fájlaltam a térdem aztán elkezdett a lábszáram lilulni fájni.. elmentünk orvoshoz aki megálapította, hogy erek pattannak el a lábamban kaptam gyógyszereket, kenőcsöt amiktől mára már sokkal jobb 🙏🏻 A gyógyszerek miatt alvásbòl nem volt hiány az tuti😅🙄

Ui: bárhova mentünk a kávé elmaradhatatlan volt☕💕🥰

Egy szuper nyár ért véget🥺❤

Ez az év más volt mint a többi .. le lassult a világ korlátozások,  elveszítettem a  legjobb barátnőm, elmaradt ölelések,koncertek.. felborult minden🥺

De azért volt jó is🙏🏻❤

2020 februárjában felvettek a Merek műhelyben dolgozni. Majd nem sokra rá hazajöttem egy időre mert bevezették a kijárási tilalmat az intézményben. Majd a nyáron vissza mehettem dolgozni. Augusztusban pedig felvettek teljes állásban és a kijárási tilalmat is feloldották.

Voltunk kávézni a barátaimmal, fagyizás, beszélgetések🙏🏻

Jött a 2. Hullám😞

Ekkor már még inkább szigorították a helyzetet az intézményben😞

Kijárási és látogatási tilalom lett.

A látogatók csak a sorompón keresztül hallhattak, láthattak minket. A csomagokat csak 48 óra után kaphattuk meg.

Édesanyámnak sokáig azt mondtam ne jöjjön mert tudtam, hogy nem érinthetem, ölelhetem, puszilhatom meg és úgy éreztem nem állok erre készen 🥺❗

Mivel dolgozni lehetett menni ezért húztam halasztottam a hazajövetelt.

Majdnem egy hónap elteltével édesanyám meglátogatott és eltört a mécses..😞

Akkor éreztem ott igazán, hogy nem bírom már sokáig és morfondíroztam a hazajövetel gondolatával.

10.22-én pedig haza költöztem végleg.

Megtudtam kik is az igaz barátaim❤🙏🏻

10.09-én elkezdtem blogolni.

Majd elkezdtem folytatni a kreatívkodást vasalható gyöngyből lett egy Facebook oldalam ahol megrendelésre készülnek a minták egyre több vevővel 🙏🏻

10.24-én megkaptam Lilient a kiskutyám szülinapi ajándéknak🐶

12.18-án betöltöttem a 1⃣9⃣-et🙏🏻🥰

Mit is tanultunk meg ettől az évtől ?

Értékelni a legapróbb dolgokat mennyit számít egy beszélgetés ölelés, szeretet🙏🏻❤ 

Elkezdődött 2016-ban az év... mivel nekem nem javasolták az előkészítő osztályt ezért azonnal "bedobtak a mely vízbe".. az az a Számítógépes adat rögzítő szakma 9. Évfolyamában.

Voltak akik már előkészítőből ismerték egymást de szerencsére jól fogadták az újonnan érkezőket köztük engem is.

Első nap az osztályfőnök mondta a két lábon járó osztálytársaknak, hogy amiben tudnak szünetben segítsenek nekünk kerekesszékeseknek kaját kivenni a táskából ebédlőben átmenni ilyesmi.

Nálam ez igy is történt első nap szünetben 2 lány osztálytársam jött is oda lelkesen, hogy hadd segítsenek. Azonnal megtaláltuk a közös hangot. Együtt is mentünk ebédelni felváltva tolták is a kerekesszékem. Mialatt ebédeltünk beszélgetni, nevetgélni kezdtünk mint akik ezer éve ismerik egymást. 

Hamar beilleszkedtem mindkét helyre. Volt, hogy a gyógytorna külön volt volt, hogy suli helyett a Merekben de volt olyan, hogy mindennap az osztálytársaimmal együtt.

Vissza mentünk az osztályba és az odáig vezető úton megbeszéltük, hogy órák után még "lògunk" kicsit együtt meg iszunk egy kávét. Igy is lett és még a szüleim is megismerték mert ők meg nem sok idő elteltével érkeztek hozzám.

A delutánjaim általában tanulással és a merekes életről szóltak erről majd később !

 Első 2-3 hónapban szinte mindennap mert akkor már apukám 1 éve Pesten dolgozott a bátyámmal együtt a szállásuk egy komplett lakás volt igy anyukámnak sem kelett mindennap oda vissza 150 km utaznia volt úgy, hogy én is odamentem hétvégente "haza".

Eleinte majdnem minden hétvégén hazajártam volt, hogy apukámmal vonattal, volt, hogy mentőszolgálattal.

Telt múlt az idő időközben lettek a Merekben is és a suliban is barátaim igy nem minden hétvégén mentem haza előre megbeszéltük, hogy programot csinálunk hétvégén vagy esetleg koncertre megyünk de erre majd egy következő részben jobban kitérek :)

Eljött az év vége felkészítettek minket, hogy következő évben vizsga ami olyan volt mint egy érettségi.. de erre is kitérek a következő részben !

Csecsemőkoromtól Kiskunhalasra jártam a kis Pető intézetben először korai fejlesztés aztán óvoda és általános iskola.

Mikor még csecsemő és majd óvodás lettem mindennap anyukám hozott vitt.

Mikor màr iskolás lettem támogatószolgálat reggel elvitt este hazavitt.

Egyhangúan éltem a mindennapjaim . Nem voltak barátaim nem igazán mentem bárhova is.

Elérkezett a 8. Osztály felvételi aztán majd ballagás 14 éves voltam. Vártam már, hogy új helyre kerulhessek ide leginkább azt, hogy "ki nyíljon" előttem  a világ.. 

Budapesten felvételiztem  pót felvételin mert egészségi problémák miatt a fevételi napján lábadoztam műtét után

Elérkezett a pótfelvételi napja reggel korán indultunk Pestre a szüleimmel nagyon izgultam..

Gimnáziumba jelentkeztem az Addeturba megírtam a felvételi lapot azt mondták teljesen jól csináltam de úgy ítélték meg fizikailag nem tudnám végig csinálni.

Teljesen összetörtem.

Aztán át küldtek a Szakiskolában ott is felvételiztem számítógépes adatrögzítésből.

Ott màr az nap megmondták felvesznek annyira jól teljesítettem.

De még itt sem volt minden oly könnyű hiszen mikor már biztosra megtudtuk, hogy a szakiskolában felvettek felvételiznem kelett a merekben lakhatás szempontjából.

Ahol megkérdezték mit akarok én itt ilyen fiatalon?

Feleltem iskolába járni. Nem igazán akartak felvenni a koromból kifolyólag túl fiatal vagy mondták..

Aztán a suli miatt mégiscsak felvettek..

2001.12. 18-án kibujtam anyukám hasából a kiírt hónaphoz képest elég hamar és elég hirtelen történt minden.

Anyukámék éppen akkor Jász- Nagykun Szolnok megyében voltak szüleinél. De ahogyan ez történni szokott előtte rutin vizsgálat,hogy minden rendben van e a babával ez velünk is megtörtént azt mondta a doki nyugodtan mehetnek makk egészséges vagyok minden rendben velem...

2001.12.18-án este 20:55-kor anyukám érzett egy görcs szerű fájdalmat és a fejem bubja kibújt a hasából nem sírtam fel mint ahogyan a babák szoktak már halott voltam gyorsan hívtak anyukámhoz mentőt...Debrecenbe szállítottak minket  azt mondták ők nem küzdenek értem.. Onnan tovább szállítottak Karcagra és ott élesztettek újra 3,5 òrán keresztül de még akkor sem értették mi történhetett...

Miután újra élesztettek akkor sem volt még minden igazàn happy...

Felkészítették a szüleim arra,hogy 1% esélyt adnak az életben maradásomra..

Hosszú-hosszù ideig inkubátorban kelett lennem figyelni az állapotom nehogy kapjak egy agyvérzést vagy bármi mást elzárva a családomtól de anyukám nem hagyott ott nővérszállót választotta.. 

Másfél éves koromban kiderült, hogy a mozgásszervi idegrendszerem sérült meg ezáltal a mozgásom visszamaradott volt.

2020.10.09 15:20