Verseim, gondolataim

Barátság
Marie_Marel•  2014. május 8. 13:08

Magas hegyek között...

Magas hegyek között...
H. Áginak

Megjelennek a hegyek, ha rád gondolok;
béke, nyugalom és csendes, szép hajnalok.
Csúcsokon vöröslő hajnali fénysugár,
melyben megfürödni angyalok hada jár.

A fénylő csillagoktól terhes éjszaka:
békességet szülő beszélgetés szava.
A hógyűrű a hordón eljegyzett engem,
barátság, tiszta szó menyasszonya lettem.

Egyenes derékkal járni saját úton:
lenn a földi létben, mégis fenn a csúcson.
Hol az álmok mindig két lábukon állnak,
magas hegyek között, tudom, visszavárnak.

http://kepfeltoltes.hu/140508/hajnal2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/140508/K_p_009a_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


Javított változat:

Marie Marel

Magas hegyek között...

H. Áginak

Hegyek jelennek meg, hogyha rád gondolok: 
béke, nyugalom és csendes, szép hajnalok, 
fénylő csillagoktól terhesült éjszaka, 
békességet szülő beszélgetés szava, 

csúcsokon vöröslő hajnali fénysugár, 
melyben megfürödni angyalok hada jár. 
A hógyűrű a hordón eljegyzett engem, 
barátság, tiszta szó menyasszonya lettem. 

Egyenes derékkal járni saját úton: 
lenn a földi létben, mégis fenn a csúcson. 
Hol az álmok mindig két lábukon állnak, 
magas hegyek között, tudom, visszavárnak.

2014. május 8.

Marie_Marel•  2013. május 3. 09:10

Szél - vihar

Szél - vihar

hát fáj, s ég
hogy mit sem ér a szándék
előjön kígyó s béka
ez lett a hozadéka
homokra épült házam
szél jött honnan nem vártam
és közénk került az ék

hát fáj, s ég


http://pctrs.network.hu/picture/2/2/_/szelvihar_220727_48064.jpg

Marie_Marel•  2012. október 15. 11:01

Konyhámba költözött

Konyhámba költözött
(Szeretettel és hálával B.E-nek, P.L.-nak, N.P.-nek és K.I.-nek)
 
a barátság nemrég a konyhámba költözött
reggel kávéillatként a térbe csöpögött
- a meghitt lámpafényben a munkalap felett
látok kacagva szerelő szorgos kezeket -
itt lesz már velem minden homályos hajnalon
párnagyűrt reggelen vezetékben a falon
lámpafényes esteken pohárcsillogásban
faliórám halk monoton járásában
a bútor fájában virágként a vázámban
hervadatlanul - mint örökzöld a hegytetőn -
most és mindörökre: sohasem feledhetőn