Lesznai Anna: Félek tőlük

Marie_Marel•  2013. május 27. 20:51

Lesznai Anna: Félek tőlük

Félek tőlük, kiket szerettem,
Tőlük, kik érteni búsak voltak,
Mindnyájuktól, kik jönnek, mennek,
Kik meglöktek és meghorzsoltak.

Most túl a hegyek kéklő láncán
Egész nap híves ködben alszom,
Csak alkonyatkor gyúl ki arcom
Piros léptű sugarak táncán.

Határtalan varázskertünknek
Fala neszfogó mesekőből,
Szúró szitákkal fenyők szűrik
A vágyat ki a levegőből.

Itt alszom, alszom, szempillámat
Korállkelyhek sejtése járja,
Óriás muskátlifa lombja,
Minden sóhajt elfojtva, nyomva,
Borul le az álomvilágra.

A földből tömjénpárák szállnak,
Körülöttem vánkossá válnak,
Megingatnak és megtámasztnak,
És kinyújtanak csendre halva,
A buja virág ravatalra.

Ha én itt alszom ezer évet,
És ha én sosem vágyom vágyra,
Úgy testem lassan szentté hervad,
És bémúlok a mennyországba.
Alszom, alszom sok kúszó inda,
Testem, lelkem bénára fonta.
...De míg egészen holt nem lettem,
Félek tőlük, kiket szerettem.

 

Lesznai Anna (Alsókörtvélyes, 1885. január 3.New York, 1966. október 2.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

animka2013. május 27. 20:57

Nagyon szép vers.

Törölt tag2013. május 27. 20:55

Törölt hozzászólás.