Hogy is van ez?

Ezt a hsz-t Varga Z. Lajos egyik karcolata alá írtam. Talán mást is érdekel.

"Óh, kedves Alexander, olyan sok mindenről nem tudhatsz...
Helyezkedj el kényelmesen, mesélek neked egy ember-mesét.
1968-ban kezdtem el dolgozni. Hittem abban, hogy ha becsületesen dolgozok, meg fogok élni. Így is tettem férjemmel együtt. Napi 12-14 órát dolgoztunk és szereztünk egy lakást. Két fiunk született. 39 éves voltam, anno még a régi rendszerben, amikor meghalt a férjem. Innen kezdve rémálom lett az életem.

Özvegyen is fel kellett nevelnem a fiaimat, bármi áron.

Jött a privatizáció első hulláma, elvesztettem a munkámat. Kényszervállalkozó lettem. Nézz rá az adatlapomra, mi mindent elvállaltam a gyermekeim érdekében. Nem féltem a munkától, a fizikaitól se. Mindent elvállaltam, amiért fizettek.

Jóval később, amikor állami alkalmazott lettem, ''büntetésként'' nem számított be ez az idő a bértáblába: vállalkozó voltam ugye, nem alkalmazott. A legalacsonyabb bérkategóriába kerültem.

Nemrégen előnyugdíjas lettem. Azok az idők, amikor pl. bedolgozó voltam és nem kerestem meg a minimálbért-nem számítanak bele a ledolgozott időbe pl. ...

53 ezer forint nyugdíjat állapítottak meg.

A 13. havi nyugdíj az idén csak azoknak jár, akik betöltötték a 62 évet (maximum 80 ezer forintig).

Mire betöltöm, addigra már nem fog járni. Feri megmondta.

53 ezer forint egy keserves küzdelmekkel eltöltött munkás élet után járó nyugdíj összege.

Hogy is van ez?"