Maria_HS blogja

Maria_HS•  2017. július 29. 23:07

Hullócsillagok


Nem vagyok babonás, ki ilyent állít,
bizonyára téved, mert azért nézem,
csak az eget, hogy számoljam megvan - e
minden csillag, nem kívánok én semmit:
csupán akkor, ha véletlen meglátom,
távozóban van, hát nem hagyhatom én
szegényt tétlen, megkérem őt segítsen
elérni a vágyam, hát ennyit erről,
a szokásról 12-én, találka a téren...
 

kívánság

Maria_HS•  2017. július 27. 15:23

Gyűlöllek.

Gyűlöllek... (szépség, gyűlöllek, mámor, bor)     játék
 
Mégis, keresem a szépség rejtélyét,
Hiszen kell, lennie valami jónak,
Mámor a hétköznapoknak porában -
Lehet, hogy nem érzem, még a veszélyét,
A bor hatása lehet, szépnek látlak,
Igen, az álmok beigazolódnak.
 
ÚJ: csónak, utazónak, csalónak, szónak

Maria_HS•  2017. július 27. 14:49

MáriaHS :Vágyom a mezőre.


"Ki a szabadba, látni a tavaszt,"
Ahogy átadja helyét a nyárnak,
Vadvirágos mezőknek, a szélnek,
S hallgatni, ahogy bókol a hegynek.

"Meglátni a természet színpadát!"
Ahogy, tündököl szép ruhájában,
És felkínálja neked, önmagát -
Illata, kibontakozásában.

"A primadonna a kis fülmile;"
Ily" operában ki gyönyörködik"
Egy pillanatra, feled bánatot
"És minden hallgat, és minden figyel"...

Idézet: Petőfi Sándor: Ki a szabadba! verse
Festmény:Póth Vecsei Mária: Mező
2017.07.27.

Maria_HS•  2017. július 22. 19:31

Figyelem ahogy...

Figyelem ahogy...
lapot oszt a sors - egy mesebeli pakliból,
hogyan - nyújtózik, múlt, jelen, s talán a jövő.
Kapaszkodó, egy fűszál, a kártyaasztalnál -
szivárog: lassan görget, de ringat a remény.
Vigyázz, ha tétet emel - nagyobb az esélyed,
hogy a bölcső helyett, adósság a szülemény.
Könny lesz az ára, majd a remélt nyereménynek.
Olykor - az osztásnál lapok kicserélődnek...


/játék/
görget, oszt, vigyázz, szivárog, fűszál, bölcső, nyújtózik, emel, könny, ringat

Maria_HS•  2017. július 21. 15:15

MáriaHS: Lehet


Hogy a tévedés, kísért utamon, s nevet-
Jogosan, hiszen én jónak láttalak:
Amikor, ott megláttam az arcképedet,
Isten tudja miért, de akartalak.
Már nem tudom, mit is láttam benned, jónak -
" a dolgok olyan bonyolultak" néha.
Hazugságodat, véltem édes szép bóknak -
Olyan jólesett azt hallani vala.
"Istenem add, hogy ne ítéljek" majd talán
Tévedésem hamar felejtem, végleg,
"Mit tudom én, honnan ered," az ítélés
"dolgok olyan bonyolultak." illatod, s
Rózsák, a csillagok éjben, a szigeten...
 
 Reményik Sándor : Ne ítélj verséből idézet