Maria_HS blogja
Játék
Sétálok álmomban
egy régi utcán, ruhámon csipkék,
holdfényes,könnyű kis kaland felejtős.
S kedvem ily" hallgatag, hát jelentős,
Szavaim ha mondom tényleg őszinték.
Lámpaláng is merengve pislákol,
Olyan édesnek indult hisz oly sudár.
Szeme ragyog még érzem, hogy karol,
Csók az oszlopnál s ott várta a futár.
Rémes a kapkodás és az eső,
Csöpög a nyakamba, sehol egy konflis,
S persze a telefon is csak kurblis.
Áztam és fáztam s ott hagyott a Dezső.
Rémes volt sétálni az álmomban,
Ázni s fázni, de ki lehet a Dezső.
csipkék, könnyű, holdfényes, hallgatag, merengve, sugár, oszlop, eső, lámpaláng, karol
Játék
Amikor
Otthonom, egyszer végleg elhagyod,
Később már hiába sietnél felém.
Ajtóm bezárom, meg teszem, meg én.
Hiába voltak szépek a tegnapok.
Vissza már többé nem pillanthatok,
S lehet, hogy a nevem ezután a Rém
lesz, fájdalom nem költözik belém.
Látod,vidáman tovább ballagok.
Mennyire szerettelek s akiért,
mindent megtettem s bíztam magam Terád.
Kinek csókjai örökké kísért,
Kinek nem bírtam állni ostromát.
Hagytam, hogy az éjszakán elvigyen,
S játékszernek nézze híres vas-szívem.
elhagyod, felém, meg én, tegnapok, pillanthatok, a Rém, belém, ballagok, akiért, Terád, kísért, ostromát, elvigyen, vas-szívem
Játék
Ember
Mondd mit remélsz, maradsz vagy halandó
leszel s megéred a szép kort vénülő
ráncokkal, ékes orcád maradó
emlék vég' ágyadban ajkad kékülő.
Kérdés váratlan arcod piruló,
S nehezen érkezik a friss levegő.
Csont ropog mint a silót daráló
garat, ha nagyon rozsdás a keverő.
Asztalon abrosz rajta mandula,
Arcodon csárdást járó gyér lámpafény.
A tested fáradt s ágyad kéreti.
Füledben egy muzsika kórusa,
a a dallama az életed, nagy regény
csupán csak az emléked élteti.
halandó
vénülő
maradó
kékülő
piruló
levegő
daráló
keverő
mandula
lámpafény
kéreti
kórusa
nagy regény
élteti
Távolban
Távolban
Valahol északon vagy délen,
ahol a csillagok a lámpák
s talán a Napsugara dajkál,
sejtelmes zeneszó altatót.
Honvágy van a végtelenségben,
barátság szálai széthullnak
mint, forgács a burok megrepedt
régen, szúrnak a szálkák, fájnak.
S múló idő csak dér kazlakon,
takaró, otthoni friss kenyér
tiszta amulett, ez az élet.
Írta: MariaHS
sejtelmes, zeneszó, barátság, burok, dér
Játék
A szobában
Az óra mutató áll elidőz,
A kedves estéról megmaradt borát
issza, zűr a fejében könnyű gőz.
Mindig ily nehezen várja a sorát.
'Vékonyra szelt parizert" és sörét,
a hűtőbe tette, sajgó régi folt.
az óra közben megtette körét,
Kettőt ütött az égen a telihold.
Fényénél pénzed nálam ne keresd
fizess, hisz régen voltál jó szerető.
Máskor a hívószavamat bevárd.
A szomszédod lánya várja szeresd,
ami a szobába történt feledő.
Apjának vigyél cefrét oszt megáld.
elidőz,borát könnyű gőz,sorát/sörét,régi folt,körét,telihold/keresd,szerető,bevárd/szeresd,feledő,megáld
"vékonyra szelt, parizert"